Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)
3. Oroszország
elmúlt évek alatt sorra építik fel régi kapcsolataikat az utódállamok egyetemei és tudományos társaságai. Bulgáriában az 1950-es évek során megalakult orvostörténeti tanszékei (Szófia, Plovdiv, Várna) akkor az egyetemek közegészségtani intézeteinek részeként szerveződtek, amelyek közül a szófiai 1978-ban önálló tanszékké formálódott át I.P. Aposztolov vezetésével, míg a másik helyeken maradt a régi forma. A tárgykötelező oktatása valóban szilárd bázisát képezte a nemzeti orvostörténeti társaságnak, amely aktív szerepet játszott a nemzetközi társasági életben. 1978-ban nemzetközi orvostörténeti kongresszust is rendeztek Plovdivban, az 1980-as években javaslatot is tettek a Nemzetközi Orvostörténeti Társaságon belül működő szocialista országok orvostörténeti társaságai regionális szervezetének megalakítására. Ugyancsak szófiai központtal megalapították a szocialista országok közös orvostörténeti folyóiratát, az Aszklépioszt, amelynek csupán néhány száma jelent meg. E folyóiratot elsősorban a szocialista országok orvostörténeti társaságainak, orvosi karainak „befizetéseiből" kívánták működtetni. A regionális szervezet gondolata gyorsan elvetélt, mivel a többség, a magyar, a kelet-német és a csehszlovák társaságok nem támogatták a gondolatot, Románia és Lengyelország közömbös volt, a Szovjetunió orvostörténeti társaságai és egyetemi intézetei pedig nem is reagáltak az indítványra. A bolgár orvostörténeti körök anyagi helyzete viszont nem tette lehetővé a megálmodott szervezet ideiglenes működtetését, így a rendszerváltozások idejére elhalt a regionális szervezet ügye. A bolgár orvostörténeti oktatás erős szovjet befolyás alatt állt, szinte csak szovjet orvosegyetemeken használt tankönyveket használtak, szakirodalmi hivatkozásaik is főleg orosz-szovjet munkákra utaltak. Ettől függetlenül az 1960-1980-as években a bolgár orvostörténészek minden és szocialista országokban szervezett orvostörténeti konferencián, kongresszuson megjelentek, de inkább az ó- és középkori, vagy az akkori jelen orvostudományi kérdéseiről tartottak előadást. 3.7 Az orosz orvostudomány fejlődése_________________________ Az orosz felvilágosult abszolutizmus az európai fejlődés útjára állította az Orosz Birodalmat, kiépítette az államigazgatás korszerű szervezetét, azokat az intézményeket, amelyek alkalmasak voltak a polgári fejlődés biztosítására. A birodalom nagysága, a nemzetiségek 120
