Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)
3. Oroszország
Oroszországban az európai értelemben vett értelmiség kialakítására két lépcsőben kerülhetett sor: kiválasztott ifjak állami segítséggel európai egyetemeken szereznek diplomát, majd hazatérve az állam által felépített tanintézetekben - gimnáziumokban és egyetemeken - maga képezi ki a jövő értelmiségét. I. Péter és utódai felépítették az európai formákat idéző, de a nemzeti sajátosságokhoz is igazodó iskolarendszert, 1755-ben megalapították a moszkvai egyetemet, megszervezték az Orosz Tudományos Akadémiát, különböző - egy-egy területet irányító- kollégiumokat hívtak életre, amelybe kiváló képesítésű külföldi szakembereket, köztük többségben németeket, de magyarokat is kineveztek. Az orosz állam igazgatási, oktatási, iparszervezési rendszerei erős német hatást tükröztek, amelynek nemcsak Poroszország és a német államok szomszédsága a magyarázata, hanem a Baltikumnak I. Péter uralkodása idején történt elfoglalása. A balti németek fejlett ipara, mezőgazdasága, polgári kultúrája követendő példaként állt I. Péter előtt, így a Baltikum bekebelezése után meghagyta jogaikat, saját igazgatási területként csatolta Oroszországhoz, sőt jelentős kiváltságokat adott nekik az Orosz Birodalmon belül. Éppen az értelmiség kiképzése érdekében meghagyta jogaiban a dorpati egyetemet, amelyet 1635-ben a svéd király alapított a königsbergi egyetem ellensúlyozására. A 18. század elejétől hirtelen megnövekedett itt és Königsbergben az orosz hallgatók száma, az itt képzettekre és tanáraikra hihetetlen nagy karrier várt az orosz államban. I. Péter még 1716-ban életre hívta - mint igazgatási szervezetet - az Udvari Orvosi Tanácsot, amelynek tagjai eleinte csak németek voltak, később több magyar is helyet kapott itt. Jelentős számban hívtak meg külhoni szakértelmiségieket Oroszországba. Őket elsősorban német egyetemeken „toborozták". Német mintára indult meg Szentpéterváron, Kijevben és Moszkvában a katonaorvos-, Moszkvában pedig (1755-ben) az orosz orvosképzés is. Első tanárai is németek voltak, csak a 18/19. század fordulóján kerülnek az orvostanári karon többségben az orosz professzorok. Az előbbi analógia jellemzi az orosz orvostörténeti kutatás és oktatás kiformálódását: Königsbergben 1799-től, Dorpatban 1806-tól volt- magántanárok által előadott - orvostörténeti oktatás, amit szabadon lehetett felvenni a harmadik tanévben. A német egyetemeken megfordult orosz medikusok közül többen is éppen orvostörténeti témát választottak avatási értekezésükhöz, így az oroszországi orvostársa111
