Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)
3. Oroszország
Szentpétervár megalapítása, a meleg tengeri kikötő kiépítése érdekében az egész Baltikumra kiterjesztette a hatalmát. Ennek első szakaszában elfoglalta Észtországot, majd Lettországot, a század végén pedig Oroszország teljes egészében magához csatolta Litvániát. Az egykori lovagrendi állam területéért a 18. században véres háborúk dúltak. A 16. századi lengyel térnyerés után az altmarki békében Svédország győzedelmeskedett, de neki és később az oroszoknak nem a helyi észtek, lettek és litvánok jelentettek gondot, hanem, a 13. századtól kezdve betelepült és a városokat megalapító németség. A német polgárság kezébe összpontosult a keleti kereskedelem, szoros kapcsolatot tartottak a nyugati német területekkel, olyan ipart teremtettek, amelynek birtoklása a terjeszkedő orosz hatalom egyik célja lett. Már a svédek is különleges jogokat biztosítottak a baltikumi németeknek, amelyeket később az orosz uralom alatt sem vesztettek el. Az itt kialakított kormányzóságokban a németek akarata érvényesült, kezükben összpontosult a politikai, a gazdasági és a kulturális hatalom. A német hatalom befolyásának csökkentése, elsősorban a königsbergi egyetem (1544) szellemi hatásának korlátozása érdekében annak idején II. Gusztáv Adolf svéd király 1632-ben Tartuban (Dorpat) egyetemet alapított. A cél az volt, hogy a baltikumi németség itt képezze ki saját értelmiségét, és ezzel is „lazuljon" a nyugati németséggel való kapcsolata. Már a svéd egyetemalapítás is egy helyi hatósugarú intézmény megteremtését célozta, s valóban a térség legfontosabb tanintézetévé vált. Az alapítástól kezdve orvosi karral is rendelkezett. Igaz, első tanárainak többsége Königsbergből és más német egyetemekről került ki, csak a 17. század végén tűnnek fel a helyi születésű német professzorok. E térség közegészségügyi állapotai európai hasonlóságokat mutattak, sőt már 1198-ban Tartuban, 1210-ben Rigában városi kezelésű kórházak létesültek. Figyelemre méltó, hogy míg a 17. század végétől lazulni látszottak Königsberg és Tartu egyetemi kapcsolatai, addig Oroszország térnyerése után ezek egyre szorosabbá váltak. Ugyancsak nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a bekebelezés után az orosz hatalom nem zárta be a tartui egyetemet, és az - a jogi kart kivéve - tovább működhetett. A baltikumi német orvosok az orosz uralom alatt kivételes jogokkal rendelkeztek, korlátlan lehetőségeket kaptak az egész Orosz Birodalom területére. A már említett Birodalmi Orvosi Kancellária, később az Orvosi Kollégium német-külföldi tagjai között 103
