Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)
3. Oroszország
orosz egyetemekről kikerült végzett orvosoknak és katonasebészeknek biztosabb megélhetést és karriert éppen a hadsereg nyújtotta, így sokan ott keresték jövőjüket és megélhetésüket. Gyakran a távoli kormányzóságokban éppen a katonaorvosi szolgálat látta el az egészségügyet és a katonakórházak fogadták be a polgári betegeket is. Az orosz felvilágosult abszolutizmus rendelkezései kimozdították a közegészségügyet, az orvos- és betegellátást a középkori elmaradottságból, új, az európai formákhoz hasonló rendszert alakítottak ki, amely nemcsak szakemberhiánnyal, hanem „fáziskéséssel" is küszködött. Tény, hogy az államhatalom központjaiban (Moszkva, Szentpétervár, Kijev stb.) európai színvonalú orvosi és egyetemi intézmények születtek, ahol már a 19. század derekán az egyetemes medicina szempontjából is jelentős orosz tudósok működtek. Ugyanakkor az Orosz Birodalomra jellemző hihetetlen nagy vagyoni különbségek hatották át a városi és a vidéki ellátás különbségeit. 3.4 Az orosz orvosképzés története ___________________________ A z orosz orvosképzés történetében is el kell választani az egyetemi orvosképzést a gyakorlati orvosképzés különböző formáitól. Ez utóbbi inkább egyházi felügyelet alatt állt, mint például Salernoban vagy éppen orosz földön a kijevi, a novgorodi és még több más helyen zajló, ahol egy nagyobb monostorhoz kapcsolódó kolostorban a gyógyításra vállalkozó szerzeteseket elméleti és gyakorlati kiképzésben részesítették. A kor színvonalán igen kitűnő szakembereket képeztek. A keresztény szeretet jegyében kialakított képzés és gyakorlat valóban új színt vitt a gyógyító kultúrába. Az orosz egyetemi orvosképzés megszervezése előtt a kolostori képzés mellett több katonakórházat és városi kórházat bíztak meg „seborvos" képzéssel, amelynek színvonala megfelelt az egyetemi sebészképzés követelményeinek. Ettől függetlenül bonyolult képet mutat a szervezett orosz orvosképzés kialakulása. Oroszország a 18. század elejétől nagy erőfeszítéseket tett az Európához történő felzárkózás érdekében. I. Péter uralkodása nemcsak a terjeszkedést, az Európához vezető utak katonai erővel való kiharcolását vagy a Balti-tengerhez vezető területek elhódítását jelentette, hanem az uralkodó abszolutista intézkedései megteremtették azt az alapot, amelyre a 18. század második felében II. Katalin az orosz felvilágosult abszolutizmust építhette. 101
