Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
VII. A sebészek társadalomban betöltött szerepének eltérő formái
244 VII. A sebészek társadalomban betöltött szerepének eltérő formái 1792. február 10-én halt meg, első házasságából 4 gyermeket, másodikból 1 csecsemőt hátrahagyva. Özvegye, Elisabetha Schneider bevallása szerint ingatlana a műhelyt leszámítva nem volt, készpénze elhalálozásakor szintén nem. Ezüst és arany tárggyal egyáltalán nem rendelkezett, ruháit kopottnak, berendezési tárgyait réginek mondják. A hagyatékát beleltározó becslése alapján 171 forint 38 krajcár adósságot hagyott hátra, így 1792. szeptember 29-én kénytelenek voltak mindent elárverezni, amiből a hiánynak csak egy részét, 88 forint 52 krajcárt tudtak pótolni.1316 Pénz tehát nem hagyott örökül, ennek ellenére halálakor 10 éves fia, Ferdinand szintén a sebészmesteri hivatást választotta: 1805- ben szerzett diplomát Pesten.1317 A Győrből származó Boráros Ferenc 1753-ban telepedett le Pesten.1318 1777-es hagyatéki leltára szerint a város gazdagabb sebészeihez tartozott. Hagyatékában több ingatlan (lakóház a Dunaparton 2876 forint 59 krajcár értékben, fogadó szőlőskerttel a Kecskeméti kapunál 3310 forint 43 krajcár értékben, Kőbányán szőlő 280 forint 18 krajcárért, Csepelen több szőlő 754 forint 41 krajcárért, Rákoson két rét 270 forint értékben és Szadán présház két káddal, hordókkal, 300 forintért). Ingóságai is nagy vagyonról tanúskodnak: ezüst étkészlet, ezüst zsebóra és gyűrű (utóbbi két rubinnal és gyémánttal), drága ruhák (zöld bunda, nyuszt süveg, zöld és kék selyemövek, menték). Otthonát több festmény díszítette (portré, Szent József, több Ecce Homo).1319 Halála utána gyermekei nem folytatták apjuk munkáját, 1778-ben eladták officináját az ekkor polgárjogot szerző Szalay Istvánnak.1320 Stáhly János György (Johann Georg Stahli) élete nem csak Pest város életében betöltött szerepe miatt érdekes. Azon művelt, széles látókörű seborvosok közé tartozott, akik gyermekeiket már nem sebészi, hanem orvosdoktori pályára szánták. Ez a családmodell (első generáció: sebészmester, második és utána következők: orvosdoktorok) a 18. század végén jelent meg, és több jeles tudóst is adott hazánknak. Stáhlyék mellett ugyanezt a generációs váltást lehet megfigyelni a Korányiaknál. Stáhly János György születési helye bizonytalan. Nagy Iván szerint a család Donauschingenből (Baden-Württemberg) származott el, míg Pest város tanácsülési jegyzőkönyve szerint Alsó-Ausztriában, ugyanannak matriculája szerint viszont Bajorországban (Garheim) született.1321 Stáhly 1316Értékesebb tárgya egy 10 forintra becsült tükör volt. Szegény, de tudomány iránt érdeklődő ember lehetett, miután cím megnevezése nélkül 18 régi könyv is hagyatékához tartozott. Landgraffnak 1786 óta tartozott a debreceni Joannes Cziko 12 aranytallérral, amit kamataival együtt 1792-ben 53 forint 36 krajcárra becsültek, Pest város tanácsa megkereste Bihar vármegyét az ügyben, de a hagyatéki iratokban nincs utalás arra, hogy az összeget kifizették volna. BFL IV.1202.cc a.m. 418. Matthacus Landgraff hagyatéki leltára (1792. május 30.) és árverési jegyzőkönyv (1792. szeptember 29.) 1317 1805. július 8-án kapott diplomát, mindkét szigorlatát kiváló (praeclare) eredménnyel tette le, de nem a pesti orvosi karon tanult. SOTE Lt. 1/f 2. kötet 605. (1358. ssz.) 1318 bel 1V.1202.V 1. kötet 379. Egyetemi vizsgát nem tett, öt tanítványa (Szitár Josephus, Pcrjc Andreas, Matias Joannes, Wirtzfcld Joannes és a fentebb említett Landgraff Matthacus) viszont igen. SOTE Lt. 1/f 2. kötet 398., 420., 444., 455., 468. (7., 170., 368., 472., 593. ssz.) I319BFL 1V.1202.cc a.a. 1257. Boráros Ferenc (meghalt: 1777. március 26.) hagyatéki leltára, felvéve: 1778. április 1. Az arany-ezüstnemükhöz tartozott például három új azüstkanál, három kávéskanál, egy czüstkanál, egy pár ezüstnyelű kés, egy ezüstpixis, egy ezüstzsebóra, ezüstgombok, ezüstkereszt, aranygyűrű, egy aranygyűrű két rubinnal és egy gyémánttal. 1320BFL IV.1202.cc a.a. 1257. Szalay Borároshoz hasonlóan az 1770-cs években középkorú lehetett, mert szintén nem tett egyetemi vizsgát. Két egyetemi vizsgát tett sebészt (Obern Josephus, Moyscs Ignatius) ismerünk, akik nála sajátították cl a sebészet alapjait. SOTE Lt. 1/f 2. kötet 443., 448. (354., 410. ssz.) 1321 A tanácsülési jegyzőkönyv szintén Garhcimct említi, de Fclső-Ausztriába téve a települést, ám egy 1805-ös leírás alapján Garheim egyértelműen bajor volt. Nagy Iván pontatlanul a család sebész tagjait is orvosdoktornak nevezi. Prändei. 1805. 299., Nagy 1863. X. 356-358., BFL IV.1202.a23. kötet 260. cs IV.I202.V 1. kötet 404.
