Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
VII. A sebészek társadalomban betöltött szerepének eltérő formái
VILA sebészek társadalomban betöltött szerepének eltérő formái 221 kai biztosította a későbbi megélhetést. Ők azonban már nem ragaszkodtak ahhoz, hogy Budán találják azt meg. 7.1.4. A Zagler-örökség: Rosendorfszkyak A Rosendorfszky család a 18. század második felében telepedett le Budán és a Hasi ingerekkel ellentétben a 19. század végéig, a família kihalásáig itt is maradt. A család budai ágának alapítója, Anion Rosendorfszky a morvaországi Branck nevű faluban született 1747-ben. Tanulmányait szintén céhes keretek között folytatta még hazájában, ahol Kremsierben szabadították fel. 1780. június 31-én telt vizsgát az ebben az időben Budára költöztetett orvosi karon.1,75 Feltehetően ekkoriban határozta el, hogy letelepedik itt. Anion Rosendorfszky a beilleszkedés leghagyományosabb módját választotta: a polgárjog mellett sikerült a sebészcéhbe való felvételét is kieszközölnie, ugyanakkor később a helyi sebészcsaládokkal is közeli, rokoni kapcsolatot épített ki. 1784. január 9-én kérte Buda város tanácsát, hogy vegyék fel a helyi sebészcéhbe, és még ebben az évben, április 3-án polgárrá is választották."80 Az 1785-ös felmérésben így már elsőosztályú budai sebészként szerepelt."“' Sebészmesteri működéséről keveset tudunk. A promotiós kötetekben csak egy tanítványa szerepel, a Trencsén vármegyéből származó, 1798-ban szigorlatot tett Michael Krebes. Vizsgája nem túl jól sikerült, másodosztályú minősítést kapott."82 Mivel azonban csak őt ismerjük műhelyének tanulói közül, így tudására, vagy annak korszerűségére nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. A tanácsülési jegyzőkönyvekben egy esetben merül fel gyógyítással kapcsolatban a neve. 1798-ban kél beteg, Hann Henrik és Elisabetha Schüczin ápolásáért kérte a város tanácsát az ellátás során felmerült költségek megadására. Kérésétől azonban nem sokkal később magától elállt, tekintettel a betegek szegénységére."82 A városban céhtagsága és praxisa mellett egyéb tisztségeket is viselt, 1787-től halottkém, 1802-ben választott polgár volt. Az orvosi kar osztályozási kötetében fia, Joseph mellett az apát Buda város sebészének, az 1811 /2 es tanév második félévében pedig vármegyei sebésznek nevezik."84 Ismerve ugyanakkor a classificatiós kötetek „pontosságát”, nincs kizárva, hogy az utóbbi pusztán elírás."85 Családjára óriási terhet rótt, hogy az 1810-es tabáni tűzvészben leégett a házuk. (Nejével két tabáni ház tulajdonosai voltak, az 543-as számút 1770-ben vásárolták meg, a 24-eset 1801-ben.)"8'1 A tűzkárok rendbehozására 1811 tavaszán segítséget kértek a városi tüzkasszától. Buda tanácsa kölcsön formájában 4000 forintnyi gyorssegélyt biztosí- 1179 80 1181 1182 1183 1184 1185 * 1179SÜTI: Lt. l/f 2. kötet 197. ssz. II80BFL IV. 1002.a 1784. 6., 87.es 97. folio és BI L IV. 1002/u I. kötet 114. p. A jegyzőkönyvben Brancck- nck írják a szülőhelyét. A felvételi díja 20 forint volt. A matriculában sebésznek (chyrurgus) nevezik. 1181 Vezetéknevét itl Roscndorffsz.kynak írták. MNL OL C 66 1785 F. 85. pos. 19. 1182Süti; Lt. l/f 2. kötet 1006. ssz. 1183BFL IV. I002.a 1798. 1. p. (2. ssz.) 1184SOft: Lt. l/d 3. kötet 1810/1 1811/2-cs tanévek. 1185 Az életkoroknál és a szülők foglalkozásánál legszembeötlőbb az elírás. Il8í,BFL IV.1009.C 50. kötet 113-114. fok, 52. kötet 130. föl. A tűzben a Halászváros és a Víziváros egy része is elpusztult. A károk nagyságát látva határozta cl József nádor, hogy a pesti Szépilcsi Bizottmány mintájára Budán is Iipítési Bizottmányt alakítsanak. A becslések szerint több mint ötszáz ház égett le, ezer családnak odaveszett mindene, a kárt hatmillió forintra becsülték. A nagy tabáni tűzről bővebben lásd Nagy 1975. 28L282.
