Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
V. Egyetemi sebészképzés Magyarországon (1770–1848)
V. Egyetemi sebészképzés Magyarországon (1770-1848) 71 hallgatók is voltak-e, vagy csak vizsgáztak.'"' Mivel ebben az időszakban az orvosi karon nem annyira a sebészet oktatása, mint inkább a bizonyítvány-kiállítás volt hangsúlyos (az egyetemi szigorlathoz még a céhes tanulmányok során kiállított igazolások is kellettek), így célszerűbb a promoveáltakat megvizsgálni. Először csak 1771 májusában állítottak ki Nagyszombatban sebészmesteri oklevelet a sziléziai (troppaui) Sckutta Ferdinandus számára.154 Az orvosi kar nagyszombati 7 éve alatt 129, Budán pedig 205 sebészmesteri diplomát osztottak ki. 2. táblázat. A Nagyszombatban és Budán végzett sebészmesterek (SOTE Lt. 1/f 2. kötet 397 441. alapján) Nagyszombat Buda Tanév Végzett sebészmester Tanév Végzett sebészmester 1770/1 7 1777/8 26 1771/2 10 1778/9 23 1772/3 18 1779/80 31 1773/4 19 1780/1 20 1774/5 32 1781/2 21 1775/6 24 1782/3 17 1776/7 19 1783/4 67 Amint az a táblázatból is látható, az első években alig mentek a frissen alapított orvosi karra vizsgázni. A hazai sebészetben még szokatlannak számított a céhes képzéssel szemben, ám a Generale Normativum után a már praktizáló sebészeknek is egyetemi diplomát kellett szerezniük, ha tovább akartak működni. Az idősebbeket felmentették a vizsga alól, amennyiben az utazás és a vizsga költségeit az illető nem tudta volna fedezni, továbbá ideiglenesen, 1774-ig megengedték a tiszti főorvos előtti vizsgázást. A nagy- szombati időszakban ezért találkozunk kevés szigorlóval. A promotiós kötetben a nevük mellett születési helyüket, születésük idejét (később életkorukat), néha a vallásukat, valamint céhes gyakorlatuk adatait tüntetik fel. A származási hely természetesen nem jelenti egyértelműen azt, hogy az adott sebész egész életét azon a területen élte volna le, hiszen szakmájából adódóan - akár céhes képzésről, akár egyetemi tanulmányokról, akár katonai szolgálatról van szó —, rá volt kényszerítve az utazásra, új helyre költözésre. Mivel a promotiós kötetek nagyrészt csak az illető születési helyét adják meg, mi is a szerint vizsgáljuk őket.’55 A friss intézmény és vizsgakötelezettség miatt a jelentkezők többsége a Magyar Királyságban született (97 fő, ebből 36 katolikus, II református, 5 lutheránus, 1 zsidó). * 354 * ,5,Az czrcdscbcsznck mondott (regiminis ehirurgus, Esterházy Miklós herceg ezredében) Melchior Molitor, neve mellett utalás 1783. április 29-rc. A másik a budai Franz Anton Christen. A promotiós kötetben egyedül utóbbi szerepel, 1783. november 26-i vizsgaidőponttal. SOTE Lt. l/a 1. kötet és 1/f 2. kötet 433. (274. ssz.) 354SOTE Lt. 1/f 2. kötet 397. (1. ssz.) «5A classificatiós kötetek egészen pontosan patria, sen locus naialis kifejezést használnak, de nem fejtik ki pontosabban, hogy melyik esetben melyikről van szó.
