Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
V. Egyetemi sebészképzés Magyarországon (1770–1848)
V. Egyetemi sebészképzés Magyarországon (1770-1848) 67 pontokban működő líceumai szülőotthonaikkal, például Graz (1788-1863), Olmütz (1790- 1855), Salzburg (1806-1875).m Ahol megszüntették a céheket, de még nem írták elő az egyetemi képzést, szintén speciális sebésziskolákat hoztak létre. Ezek az egységes orvosi cím bevezetéséig működtek. A céhek megszüntetése megkönnyítette az oktatás átszervezését. Szászországban ez 1802-ben, Poroszországban 1811-ben következett be, majd sebésziskola jött létre Münsterben (1821), Magdeburgban (1827), Greifswaldban (1831). Az 1840-es években már megkezdődött felszámolásuk, végül 1852-ben kimondták az orvosi rend egységét. Az Osztrák-Magyar Monarchiában ez csak 1872-ben következett be.’29 Néhány német egyetemen már a 16. századtól tantárgy volt a sebészet.”0 Azon városokban, ahol egyetemek voltak, az orvosi karon belül az anatómia és sebészet közös tanszékén a 18. században elkezdődött a seborvosok oktatása. (A legtöbb egyetemen kezdetben közös volt az anatómia és a sebészet tanszék, majd a sebészet önállósodása után idővel kivált abból a szülészet, szemészet.) Bécsben és Prágában 1748-tól tartottak elméleti felolvasásokat sebészeknek.”1 Magyarországon, felülről jövő beavatkozásnak köszönhetően a német területekhez hasonló folyamat játszódott le, azzal a különbséggel, hogy nálunk hiányoztak a speciális sebészeti iskolák, lévén a céheket csak az egységes orvosképzés bevezetésekor számolták fel. Mielőtt rátérnénk a nagyszombati orvosi kar történetére, kiemelnénk még egy, a bécsi intézet közelsége miatt nálunk hiányzó képzési modellt: miután a harmincéves háború (1618-1648) óriási veszteségeit követően az uralkodók óvatosabbá váltak a háborúzás terén, előtérbe kerüli a katonasebészek képzésének kérdése. Az ilyen jellegű intézetek alapítóinak célja olyan gyakorlott, megfelelő alapokkal rendelkező felcserek képzése volt, akik munkájukkal csökkenteni tudják az uralkodó háborús emberveszteségeit. Ezzel megtették az első lépéseket a sebészeti oktatási állami kontroll alá vételéhez.”2 Jellemző módon az első ilyen iskola, 1. Frigyes Vilmos Collegium medico-chirurgicuma Berlinben, 1724-ben. Itt 1713-tól anatómiai színház is volt, a klinikai oktatást pedig a Charité segítette elő.’” A Habsburg Birodalomban 1756-tól egyénileg vizsgáztatták le a hadseregben szolgáló sebészeket. Gerard van Swieten három csoportra osztotta a katonaorvosok mellett működő seborvosokat. Az ún. Stabs-Chirurg feladata volt a sebészek irányítása a kórházakban, továbbá a nagyobb operációk végrehajtása, folyamatos jelenlét a főhadiszálláson és a főbb hivatalnokok ápolása. Az alatta álló ezredsebész- nek (Regiments-Chirurg) sebészmesteri címmel kellett rendelkeznie és 1756-tól Swieten előtt, további működésük feltételéül, le kellett szigorlatozniuk. A legalacsonyabb rangú katonai ápolónak a felcser (subalterner Chirurg, Feldscherer) számított.3’4 Ők foglalkoztak az ezredek állomáshelyén és környékén élő civilek kúrálásával is, járvány idején pedig az uralkodó külön fizetéssel kirendelhette őket járvány-sebésznek. 1759-ben az Udvari Kamarának tett jelentésük szerint Temesváron tervbe vették egy katonai sebészeti akadémia felállítását, három orvosdoklor és egy sebész oktatóval. 328 329 * 331 332 333 334 328Sachs 2003. 3. 329Eulner 1970. 306., Sachs 2003. 3-4. ”0Becsben már 1536-tól, Lipcsében 1542-től, Würzburgban 1587-től volt anatómia és sebészet tanszék. Bécsbcn a sebészek az egyetem és a város felügyeletével már 1517-től vizsgázhattak az orvosi karon. Eui.ner 1970. 297, Wimmer 1991. 58., Sachs 2003. 4. 331 Wimmer 1991.60. 332Sachs 2003.2. 333 Eulner 1970. 297. 334 Wyklicky 1985. 26.
