Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)

Források

256 Források

9. Bolányi Imre dr. Palatkás Imre dr. 1961: Táblázatok a Budapesti Orvostudományi Egyetem történetének fontosabb adatairól. In: Orvtörténeti Közlemények, Nr. 20. (1961) 414-510.

10. Bordin, Giorgio Polo D’Ambrosio, Laura 2009: La medicina. Dizionari deli’ Arte. Electa, Milano.

11. Breicr, Thomas 2003: Die Medizingeschichte Temeswars 1718-1900. Verlagsdruck M. Ballas, Schrobenhausen.

12. Brockliss, Laurence Jones, Colin 1997: The Medical World of Early Modern France. Clarendon Press, Oxford.

13. Brockliss, Laurence William 2004: Organization, training and the medical marketplace in the eighteenth century. In: Elmer, Peter [Ed.]: The Healing Arts. Health, Disease and Society in Europe 1500-1800. Manchaster. 344-378.

14. Brüll Klára, Englánderné 1930: Orvosok és kórházak Pest-Budán. A legrégibb időktől a városok egyesítéséig. Budapest.

15. Bynum, William 2010: Geschichte der Medizin. Stuttgart.

16. Csajkás Bódog 1944: Szeged egészségügyének története a XVIII. században. Szeged.

17. Csejtei István 1990: A borbélymester hagyatéka. Különkülönbféle Belső és Külső Nyavalyák ellen való hasznos orvosságok. Csokonai József debreceni chirurgus receptkönyve. Előszó: Vargha Balázs. Debrecen.

18. Csippék János 1907: Adatok a felvidéki olejkárok, házaló gyógyszerárusok történetéhez. In: A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi osztályának Értesítője. VIII. 247-268.

19. Daday András 1960: Sebészsérclmek a XVIII. században. In: Orvostörténeti Közlemények. Nr. 18. 168-174.

20. Daday András 2002: Kuriózumok az orvostudomány magyarországi történetéből. Válogatott tanulmányok. Akadémiai Kiadó, Budapest.

21. Daday András 2005: Újabb kuriózumok az orvostudomány magyarországi történetéből. Akadémiai Kiadó, Budapest.

22. Demkó Kálmán 1894: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig. Budapest.

23. Diepgen, Paul 1951: Geschichte der Medizin. Die historische Entwicklung der Heilkunde und des ärztlichen Lebens. II. Band I. Hälfte: Von der Medizin der Aufklärung bis zur Begründung der Zellularpatholigie (ca. 1740 - ca. 1858). Walter de Gruyter & Co, Berlin.

24. Dobszay Tamás Fónagy Zoltán 2003: A rendi társadalom utolsó évtizedei. In: Magyarország története a 19. században. Szerk.: Gergely András. Osiris, Budapest.

25. Dóka Klára 1984: A pesti sebészek céhlevele. In: Orvostörténeti Közlemények. Nr. 105-106. 147-157.

26. Elmer, Peter [Ed.] 2004: The Healing Arts. Health, Disease and Society in Europe 1500-1800. Manchaster. 344-378.

27. Endrei Walter 1980: Egy korai magyar nyelvű orvoslevél. In: Orvostörténeti Közlemények. Nr. 89-91. 267-268.

28. Endresz István 1996: Orvostudomány, katonaorvoslás, gyógyszerészet a napóleoni időkben 1789-1815. In: Egészség, 106. évf. 1. sz. 22-28.

29. Eulner, Hans-Heinz 1970: Die Entwicklung der medizinischen Spezialfächer an den Universitäten des deutschen Sprachgebietes. Studien zur Medizingeschichte des neunzehnten Jahrhunderts Band IV. Red.: Artelt, W. Rüegg, Walter. Ferdinand Enke Verlag, Stuttgart.

30. Felső Ibolya - Vörös Antal 1961: A helytartótanácsi levéltár. Budapest.

31. Finály Zsigmond 1847: Jelentés a budapesti sebész-egyletről. In: Orvosi Tár 1847. augusztus

29. 143 144.

32. Fischer Ernst Peter 2009: Die Charité. Ein Krankenhaus in Berlin 1710 bis heute. München.

33. Füsti Molnár Sándor 1983: Egészségünk útja. A hazai egészségkulturáltság alakulása a XVIII. század végétől a kiegyezésig. Az egészségnevelés szakkönyvtára 13. Medicina, Budapest.