Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
VII. A sebészek társadalomban betöltött szerepének eltérő formái
VII. A sebészek társadalomban betöltött szerepének eltérő formái 237 kell azt egy sebésznek. Szathmáry fentebb említett tanulmányához hasonlóan nem tartja sem felületesnek, sem hiányosnak az orvosi kar sebészképzését, hiszen az egyetem válogatott, jó tanárai tartják azokat. Sértőnek és lealacsonyítónak nevezi, hogy a javaslat szerint ők csoportosan kapják az oklevelet, hiszen az orvosdoktoroknál ugyanúgy tömegképzés uralkodik: „...valjuk meg az igazai: bizony önök is elég csoportosan okleveleztet- nek évenkint, s tán épen ez is önöknek egyfelöli okuk arra, hogy ellenünk olly alacsonyitó véleményadásokra kelnek ki..."'21* Kikel az ellen a közkedvelt , Töltényi által is említett sebészellenes érv ellen, hogy a sebészek csak a „népnek” az orvosai. Mintha a „pórnép” gyógyításához csak a sebészeknek, az előkelőbbekéhez pedig kizárólag az orvosdoktoroknak lenne joguk.12 ' És hiába büszkék az orvosok doktori okleveleikre, ha tényleges kezeléskor küldik a sebészhez a beteget.'27'1 Máskor belső betegségek kezelésében kérik ki az orvosok a sebészek véleményét, amiben nincs semmi kivetnivaló, hiszen a sebészmestereknek két évig klinikai gyakorlatot kell végezniük a belső bajok gyógyításából.1 Végül azzal zárja gondolatmenetét, hogy ha valóban annyira fölösleges lenne a sebészet, nem lenne annyira népszerű más országokban, mint például Anglia vagy Franciaország; igaz, ott magasabb fokon gyakorolják azt.1274 1275 * 277 1278 A kolozsvári P.A. mellett a magukat „erdélyi sebészekének nevező, közelebbről ismeretlen szerzők is felemelték szavukat a sebészkurzust eltörölni szándékozó javaslat ellen.12 '’ Hangsúlyozzák a sebészi ismeretek fontosságát, egészen az ókortól kezdve. A korábbi tiltakozásokhoz hasonlóan szerintük sem kisebbek a sebészek, hiszen ha tételesen megnézzük, mit tanulnak, akkor az alapján meg se tudnánk különböztetni a sebészeket és az orvosdoklorokat egymástól.1280 Tiltakoznak az ellen, hogy veszélyeztetnék a nép életét, éppen ellenkezőleg, ők foglalkoznak azzal (nem úgy, mint az orvosok).1281 Úgy vélték, értelmetlen az orvoslás felosztása gyógytudományra és sebészségre, mert az egyik nem lehet meg a másik nélkül. Nem érezték szükségét annak, hogy levizsgáztassák őket a doktori címért, mert az oklevelükért már egyszer kelleti szigorlatozniuk. A sebészmesteri kurzus eltörlése mellett azonban kiálltak, amennyiben az arra az eredményre vezet, hogy innentől kezdve nem „tökéletlen és fél, mint az orvos-sebészek, és fertály, mint az orvostudor növendékek”, hanem általános, jó képzettséggel rendelkező gyógyítók képzését jelenti.1282 A Nyilatkozat a sebészi ügyben tett orvoskari javaslatra című pamflet szerzője is erősen kritizálta az orvosképzés reformjának tervezetét. Sérelmezik, hogy „hiányos és tökéletlen félorvosi nevelés"-nek nevezik a jelenlegi rendszer sebészeket érintő részét, s mivel rokon szakmáról van szó, a tervezet alkotói lehetlek volna körültekintőbbek is (különösen, hogy Bugát Pál is jelen volt annak kidolgozásánál). Amennyiben a seborvosi 1274 Uo. 269. 1275 Uo. 269 270. I27,’„...hány orvostudor tanulja a sebészetet is, de azért soha sem mondja egy is. hogy az orvosi sebészetbe nem elegyedik, csak akkor, midőn szegény egyén szétüt ja főt segélyre, iUyenkor undorodik a sebtől, vagy nem bízik sebészi kezelésélten; bezzeg akkor küldi a sebészekhez," Uo. 270. l277Uo. 271. 1278 Uo. 271.-J,> Az „Orvosi Tárban” javaslatba kiemelt sebészi reform ügyében észrevételek a székely honbclí orvos- sebészektől. A javaslatot 1848. július 15-én írták alá Kczdivásárhclyeit, az aláírók között három név szerepel: Kosa István, Bertalan Dániel mint fogalmazók, és Barié/. János mint tollvivő. In: Orvosi lát; 1848. május 14. Negyedik folyamat, 20. sz. 313 317. 128(1 Részletesen lel is sorolják tanulmányaikat az észrevétel szerzői. Uo. 314. 1281 Uo. 314 315. l282Uo. 315 316.
