Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)

VII. A sebészek társadalomban betöltött szerepének eltérő formái

VII. A sebészek társadalomban betöltött szerepének eltérő formái 223

a Pauer , mind a Rosendorfszky család tagjai több generáción keresztül sikeres sebészi pályát folytattak. Közvetlen rokoni kapcsolatra azonban csupán a Rosendorfszky-szülők végrendeletében találunk utalást, ahol megemlítenek egy bizonyos Caroline Bauert, mint a feleség, Barbara Zagler mostohafívérének lányát.1197

Anton Rosendorfszky fia, Joseph az egyetlen volt a fiúk közül, aki sebészmesterré vált. 1791 körül született Budán. Az új követelményeknek megfelelően már kizárólag az egyetemen sajátította el ismereteit, a pesti orvosi kar kétéves, német nyelvű sebészmesteri tanfolyamára járt 1810 1812 között. Az osztályozási kötetek alapján jóeszü tanuló volt, végig kitűnő vagy első osztályú minősítést kapott, és záróvizsgáját is igen jó (valde bene) eredménnyel telte le sebészetből, szülészetből, állatgyógyászatból. A kurzusra együtt járt az előző fejezetben szereplő Anton Menner fiával, Paul Mennerrel."98 1199

1822-ben kapott polgárjogot Budán, ekkor még nőtlen volt. A következő években különböző tisztségeket is ellátott, 1823-tól halottkém,"" 1832-ben pedig választott polgár volt. Egy 1829-es birtoklapon a hagyatéki leltárában városi sebésznek (bürgerlicher Chirurg) nevezik.

Apja végrendeletének 9. pontja szerint szülei Dunára néző, a Gellért-fürdővel (Blockbaad) szemben fekvő tabáni házát örökölte annak kihirdetésekor, 1827-ben.1200 Ezt 1829-ben eladta és egy másikat vett, szintén a környéken.1201

Testamentumából kiviláglik, hogy nejével, Franziska Katonával kötött házassága gyermektelen maradt.1202 Oldalági rokonai és annak leszármazói között már nem volt, aki a sebészmesteri hivatást választotta volna. Húga, Christina már 1835-ben megözvegyült és semmi utalás nincs arra, hogy férjétől gyermeke született volna. Kari házasságából egy fiú és egy lány, ifj. Kari (szül. 1835) és Barbara (1828-1896 után) származott. Itj. Kari litográfus lett, családjáról nem tudni semmit. Barbara minden jel szerint nem ment férjhez.1203 Joseph Rosendorfszky Antal (1792-1864) nevű testvérének házasságából egy lány született, Anna (1833-1885). Anna az árvaszéki iratok szerint „veleszületett butaság"-ban szenvedett, azaz értelmi fogyatékos volt. Az apa (volt katona) feltehetően beleőrült a családi tragédiába, lányához hasonlóan elmebetegnek nevezik a források, a János Kórházban halt meg 1864-ben, míg lánya folyamatos költözködések után az Erzsébet Szegényházban.1204

7.1.5. Felfelé ívelő életpálya, derékba tört karrier: Az Andreics család

Az Andreics (Andrejovits, Andreovits, Andreits) család ősei a fiú, Andreovils József végrendeletében található utalások alapján a 17. század végén, még az Arsenije Csernovejics-féle betelepüléskor jöhettek a Tabánba. József büszkén említi, hogy dédll97BFLIV. 141 l.b 3090/1876.

1198 SOTI! Lt. 1/d .3. kötet 1810/1-1811/2-cs tanevek, cs SOTH Lt. l/i'2. kötet 1607. ssz. (a szülészek között a 713-as sorszámmal szerepel).

1199A hagyatéki leltárban is sebésznek és halottkémnek nevezik (Wundarzt und Tódén Beschauer).

12(>oLiz a ház égett le korábban a nagy tabáni tűzben, és még 1823-ban sem tudták helyrehozni a benne keletkezett károkat.

1201 BFL IV. 1002.z N. 1075. és BFL IV. 1002.y II. e. 380.

1202 BFL IV. I002.y II. e. 380. Tulajdonképpen nejére készpénzt (300 forintot) hagyott, a testvéreire pedig ingatlanait.

1203végrendelete 1896-os visszavonásakor hajadonnak nevezik, lásd BFL VII. 152. 53/1896.

I204BFL IV. 141 l.b 3090/1876