Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)

VI. Hivatali és magánpraxist folytató seborvosok a 18. századtól 1848-ig

208 VI. Hivatali cs magánpraxist folytató seborvosok a 18. századtól 1848-ig

Feltehetően a céhes szervezet és a Budapesti Sebészegyesület utódaként akarták létrehozni 1848 szeptemberében a pest-budai borbélyműhelyek tulajdonosai „rendes és szilárd” társulatukat. A Kereskedelmi Minisztérium azonban működésük és céljuk pontosabb meghatározását kérte az alapítóktól, az egylet további sorsa ismeretlen.1090

Feltűnő, hogy a két sebészegylet és a Budapesti Orvosegyesület kivételével minden reformkori szervezet vegyes tagságú volt, olyannyira, hogy több helyen nemcsak a tényleges gyógyítókat (orvosok, sebészek), hanem „segítőiket”, azaz például a gyógyszerészeket is bevették. Ennek oka valószínűleg a vidéki orvosok csekély létszámában keresendő, ugyanis orvosdoktor - a hivatalos (főorvosi) helyeken kívül - inkább csak a városokban fordult elő, míg a vidék egészségügyének ellátásáról ténylegesen továbbra is a sebészek gondoskodtak.

1090A kérvény szerint Pest-Budán már a „kezdetektől” csak sebész végzettséggel rendelkezőknek adtak borbélymühely-nyitási jogot. Pontjaik alapján inkább cch-jcllcgű társulás tervet nyújtották be. Linzbauer V/ 111.939-940. (3755. ssz.)