Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
VI. Hivatali és magánpraxist folytató seborvosok a 18. századtól 1848-ig
VI. Hivatali és magánpraxist folytató seborvosok a 18. századtól 1848-ig 205 17. táblázat. A Budapest Sebészegylet tagjai, 1837. szeptember 27. (Forrás: MNLOLC66. 1838. F. 10. pos. 11.) 1. Doktorok II. Mesterek III. Pontos megjelölés nélkül"1*2 Tessényi Zsigmond (Pest város tiszteletbeli főorvosa, orvosdoktor, pár héttel később az Orvosegyesület alapításában is részt vesz!) L. //. (olvashatatlan név, sebészmester Pest) Ferdinand Schmidt (a Rókus Kórház első sebésze) Piskovich János (orvos- cs sebész- doktor, a Rókus Kórház tiszteletbeli sebésze, 1837. december 2-töl az Orvoscgycsülct tagja!) Albert Hoffman (sebészmester, Pest) Ferdinandus Löv (sebész és szülész, Pest) Rechnitz János (orvos- és sebész- doktor, szülészmester. Pest) Molnár József (sebész- és szülész- mester, választott polgár Pesten) Miskoltzy Lajos (sebész és szülész, Pest) Alexander Carl Scheng (sebészmester) Carolus Kress (Pest város tiszteletbeli sebésze) Anseltnus Mitterer (sebész-, szülész- és gyógyszerészmester, Pest) Antonius Taiber (sebész és szülész, Pest) Andreas Vagner (sebész- és szülész- mester, Pest) Joannes Gregorius (Pest város tiszteletbeli sebésze) Alexander Kiss (sebész- és szülész- mester, Buda) Josephus Procopp (sebész- és szülész) Leonhard J. Cohn (fogászmester, Buda) Andreas Rif fi (sebész) Petrus /teszten (sebész-, szülész- és gyógyszerészmester, Buda) L'raneiseus Heinrich (sebész asz- szisztens a Rókus Kórházban) Los t a iné r Antal (sebészmester. Pest város és Pest vármegye tiszteletbeli sebésze) II. Müller Kienninger Boldizsár (sebész- és szülészmester) Tobias Mesy (sebész- és szülész- mester) Alexander Mülhoffer (scbcszmcstcr) Bernard Anion Turnovszky (sebész- és fogászmester) Nicolaus Jovanovits (szülész- és fogászmester) Összesen: 3 fő Összesen: 15 fő Összesen: 10 fő A kérelmezők döntő többsége a népesebb, nagyobb léptékben fejlődő Pestről került ki, s többségük nem rendelkezett magasabb fokú végzettséggel, míg a doktorok inkább a Magyar Királyi Orvosegyesületben fejteitek ki aktívabb tevékenységet: mindhárman csatlakoztak a nem sokkal később megalakult Budapesti Orvosegyesülethez, és * 11182 A magukat csak „scbcsz”-ként definiáló személyek feltehetően polgári seborvosok voltak.
