Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
VI. Hivatali és magánpraxist folytató seborvosok a 18. századtól 1848-ig
VI. Hivatali és magánpraxist folytató seborvosok a 18. századtól 1848-ig 201 tekintetbe vehetők, minthogy fiatal gyenge éveit a' külellenségek ellen édes Hazáját megmentendő felszentelte, az Insurrectionál mint született magyar nemes, és a' Velitáknál"’64 számos vitéz tetteket vitt véghez...”10'’5 Ez az igazolás minden bizonnyal egy másik pályázatra készüli, mégis különleges és ötletes retorikai fogás, hogy a kérvényező egy olyan igazolási nyújt be, amit korábban a jelenleginek az elbírálója látott el egyetértőleg aláírásával. (Hacsak nem szült visszatetszést Földváry Gáborban a jóindulat megnyerésének eme kissé szemtelen módja.) Pest vármegye közgyűlése 1847. február 6-án vitatta meg a benyújtott pályázatokat. A jegyzőkönyv szerint többen folyamodtak az állás elnyeréséért, de azok anyaga itt nem maradt fenn.* 1065 1066 A kivonatban azonban bemutatják az állásra érdemesnek tartott jelentkezőket. Mátraynál fontosnak tartják megemlíteni, hogy jelenlegi állomáshelyén, Gödöllőn háza mellett a megye kórházat szeretne felépíteni, és amellett, hogy szeretné a váci állást elnyerni, megtartaná gödöllői lakását. Az Albertiből származó Sípos János végzettsége szerint sebész- és szülészmester, valamint állatorvos, a pályázat benyújtásának idején a Tabánban volt halottvizsgáló és védhímlő-oltó.1067 1068 1069 Az 1831. évi kolerajárvány alatt Pest vármegyében teljesített szolgálatot. Mácsay Sándor polgári sebész és szülész szintén próbálta leküzdeni az említett évben a kolerát. Volt a Pilisi járásban (helyettes) seborvos, és dolgozott Szentendrén, 1847-ben pedig Bogdány (Dunabogdány) rendes sebészeként működött. Mácsay magyarul, latinul, németül, szlovákul és szerbül beszélt.ln<,,< A már megismert mestereknél is kiemelték pontos végzettségüket, illetve gyakorlatuk helyét. Az előzetes szűrések alapján a következő sorrendben és a következő folyamodókat ajánlották a vármegye figyelmébe: 1. Mátray Ferenc, 2. Merkel Emil, 3. Sípos János, 4. Való János és 5. Mácsay Sándor.10'’1’ Mátray minden bizonnyal a vármegyében eddig is tanúsított meggyőző szolgálatai révén került az első helyre, míg a fiatal Merkel Emil inkább magasabb fokú képzettségének köszönhette a jelölést. Az utánuk harmadik helyre tett Sípos János I0(>4Az ún. vclita-divízió a huszárezredeket kiegészítő egység volt az 1813. évi hadjárat idején (ezredenként kettő-kettő, 1813-ban azonban összesen huszonegy). Tagjai önkéntesek voltak, az egység a korábbi nemesi felkelések „maradványa”. A név a napóleoni hadsereg könnyűlovasságának elnevezéséből ered. A témáról bővebben lásd Rím 2002. 151-205. 1065SOTE Lt. 50/c 1847. február 3., Szabó József, H-melléklct (Az 1845. május 6-i igazolás másolata) Az igazolások sorában utolsóként egy 1836. október 11 -i dabasi irat másolata szerepel, amelynek érdekessége, hogy állítása szerint tizennyole éve a településen élt Szabó. Ez az. adat ellentmondásban áll a nemet nyelvű hadseregbeli tanúsítványokkal, amelyek szerint 1824 előtt legfeljebb csak ideiglenesen szállhatott meg Dabason, lévén ekkoriban még a hadseregben szolgált. SOTE Lt. 50/e 1847. február 3„ Szabó József, l-mclléklct (Az 1836. október 11-i tanúsítvány másolata) 1066 a jegyzőkönyvi kivonal az alábbi személyeket említi még: Sziget váry Mihály, Sáári Antal, Miskolczy Ferenc, Mácsay Sándor és Sipos János. Szigcthváry Mihály Kaposvárott született, 1831/1832 1834/1835 között járt két-két évig a magyar sebészkurzus tanfolyamaira. 1837-ben lett sebészmester. A Székesfehérvárról származó Miskole/.y Ferenc 1827-ben iratkozott be a magyar nyelvű kurzusra Pesten, de elhagyta azt, és tíz. év múlva a német nyelvű tanfolyamon végezte cl. 1840-ben szerzett polgári sebész, és szülész képesítést. A másik két pályázóról nem tudni semmit. SOTF 1/13. kötet 19. (1791. ssz.), 286. (877. ssz..); SOTE Lt. 50/c Pest vármegye közgyűlési jegyzőkönyvének kivonata, 1847. február 6. l067Sípos 1831/2 1834/5 között járt Pesten a magyar nyelvű sebészmesteri kurzusra, két-két évig hallgatta az. első és a második évfolyam óráit. Sípos 1836. február 13-án kapott sebészmesteri diplomát Pesten. SOTE Lt. l/f 3. kötet 13. (1770. ssz.) 1068 Mácsay 1823/4 1825/6 között volt Pesten a német nyelvű kurzuson hallgató, mégpedig másfél évig az első évfolyamon (az. 1824/5-ös tanév második félévét kihagyta). A Nyitra vármegyei Zsámbok rétről származott, és apja is sebész volt. A promotiós kötetekben Mátsay Alexander néven szerepel. 1827-ben lett polgári sebész, és szülész. Első osztályú eredményei voltak. SOTE 1/c 2. kötet 40 65. (60. ssz.), SOTE 1/d 7. kötet 99 100., cs 9. kötet 157 158., SOTE Lt. l/f 2. kötet 784. (289. ssz.) 1069SOTE Lt. 50/e Pest vármegye közgyűlési jegyzőkönyvének kivonata, 1847. február 6.
