Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
VI. Hivatali és magánpraxist folytató seborvosok a 18. századtól 1848-ig
168 VI. Hivatali cs magánpraxist folytató seborvosok a 18. századtól 1848-ig bély-sebészekről. Nyilas[i] és Laky már idősebbek, 70 évesek voltak ekkor, míg Hollósi és Baranyi 51-, illetve 50 évesek. Mindannyian legalább negyedszázada éltek Debrecenben, ahová a város fogadta fel őket, fizetés nélkül, s Baranyi kivételével mindannyian dicsérő jelzőket kaptak magaviseletükre. 1786. április 6-án Debrecen elküldte a Helytartótanácsnak, melyik sebészt mikor vették fel a helyi céhbe:881 A legkorábban, 1740-ben Nyilas István lett a debreceni céh tagja, a legkésőbb pedig az 1786-ban 43 éves Almádi Benjámin (1782). Az 1786. június 2-i jelentés szerint a Mihályházy János tanácsos közölte a négy idősebb, egyetemi vizsgával nem rendelkező sebésszel, hogy ha nem hajlandóak rendes vizsgát tenni, szigorúan el kell tiltani őket a sebészi beavatkozásoktól.882 Nyilasi és Laky idős korára, Hollósi és Baranyi betegségükre hivatkozva azonban nem értettek egyet e szigorú döntéssel.883 A második osztályban előfordultak olyan özvegyek, akik a céhszabályzatoknak megfelelően férjük halála után átvették azok műhelyét. Ilyen céhes officina volt 1785- ben Székesfehérváron és Sopronban (ők az 1783/4-es felmérésben is szerepeltek), Csong- rád vármegyében, Budán, Kőszegen és Bars vármegyében.884 Bars vármegyében Johanna Klauszról annyit tudunk meg, hogy két társával dolgozik együtt. Csongrádban Antonius Rik özvegyénél megjegyzik, hogy sebészi beavatkozást nem végezhet, csak tonsurát, vagyis ezekben a műhelyekben inkább borbélykodással foglalkoztak. A sebészek sokféle társadalmi rétegből kerülhettek ki: jöhettek külföldről, és különböző rangúak lehettek: így előfordulhatott, hogy egy szegényebb nemes is sebésznek állt. 1785-ben Komárom város öt sebészéből három nemesi származású volt: Thomas Mihálcz Erdélyből, Paulus Rosa Tatáról, a vizsgát nem tett Szabó András Bars vármegyéből költözött Komáromba.885 Habár a Conduite-listákban közölni kellett, hogy ki milyen vallású volt, ez nem annyira a protestánsoknak okozott gondot, mint inkább a zsidóknak, akiket az összeírásokban látványosan megkülönböztettek a többi borbély-sebésztől. Egy izraelita sebésznek még a vizsga letétele is körülményesebb volt.886 Meg kell jegyezni, hogy egy vidéki sebésznek eleve nehéz volt összeszednie a pénzt az utazásra, a magas vizsgadíjakra.887 A felmérésekből kitűnik, hogy a sebészek körében még a 18. század második felében is megszokott volt a vándorlás, még nem céhes keretek között is. A legtöbben továbbra is egy-egy hadsereg felcsereként kezdhették karrierjüket, ahogy a Hippokratésnak tulajdontott mondás tartja: „Aki sebész akar lenni, háborúba kell mennie”.888 Ha nem is a háború, de a seregek ugyanúgy lehetőséget biztosítottak a sebészeknek a gyakorlati képzésre. A Veszprém vármegyében működő főorvos által levizsgáztatott sebészek nagy 881 MNL OL C 66 1785/6 F. 56. pos. 228. 882 Ez az adat azért is érdekes, mert a debreceniek már az 1760-as években, Végh Andrással szemben arra hivatkoztak, hogy nehéz a megélhetésük, mivel bclbctcgségckct nem kezelhetnek. Daday 1960. 171. 883MNL OL C 66 1785/6 F. 56. pos. 311. 884Székesfehérvár: MNL OL C 66 1783/4 F. 85. pos. 8. és MNL OL C 66 1785 F. 1. pos. 85., Sopron: MNL OL C 66 1783/84 F. 85. pos. 20. és MNL OL C 66 1785 F. 1. pos. 108.; MNL OL C 66 1785 F. 1. pos. 10. (Csongrád vármegye), pos. 19. (Buda), pos. 39. (Kőszeg), pos. 195. (Bars vármegye) 885MNL OL C 66 1785 F. 1. pos. 202. 886A szeplőtelen fogantatásra teendő eskü helyét 1782. június 3-án pedig egy felekezeti szempontból semleges ünnepélyes eskü, sponsiu sollemnis váltotta fel. Ugyanezt fejtette ki II. József a Systematica Centis Judaicae Regulatio című rendeletben (1783. március 13.), ahol az uralkodó kimondta, hogy a zsidók semmilyen (akár felsőoktatási) tudományág műveléséből ne zárassanak ki. Mint korábban láttuk, az 1783-as rendelet előtt mindössze három zsidó szerzett Magyarországon sebészmesteri oklevelet. SOTE Lt. 1 /f 2. kötet 412. (114. ssz.), 422. (186. ssz.) és 425. (223. ssz.), Györy 1936. 126., Szögi 1994. 107. 887Győry 1936. 130. 888 Porter 2003. 131.
