Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)

VI. Hivatali és magánpraxist folytató seborvosok a 18. századtól 1848-ig

VI. Hivatali cs magánpraxist folytató seborvosok a IX. századtól 1848-ig 157

eseten gyógyszereket forgalmaztak vagy akár belső betegségeket kezeltek.804 Néhol már a halottkémleléssel is megbízták őket, így Esztergomban vagy Pozsonyban.805 Bakabánya fizetett (30 forint) seborvosa például borotvált, eret vágott, kisebb betegségeket kezelt és scarificatiól végzett, és patika híján a város szegény lakosságát ő látta el házipatikájából gyógyszerekkel (ha nem Selmecbányáról hozták be azt).806 Érdemes kiemelni Tolna vármegye jelentését, ahol a főorvos nem csak körbejárta a megyét és összeírta a sebészeket, leellenőrizvén bizonyítványaikat, de egyúttal le is vizsgáztatta őket.807 A következő témákról kellett beszámolniuk: anatómiai ismeretek, törések, ficamok, daganatok, fekélyek, trepanáció, amputáció, érvágás, köpölyözés, sipolyok, zúzódás, gyulladás, üszkösödés, sérv, fogszuvasodás, szúrcsapolás (paracentesis), végül flastromok és kenőcsök. Aki nem felelt meg a kérdésekre, a továbbiakban csak érvágást, köpölyözést, illetve válaszadástól függően még foghúzást, kisebb sebek kezelését végezhette. A Simonytornyai járás öt sebésze közül csak ketten feleltek meg, a Völgységi járás tizenkét sebészéből szintén, noha szinte mindnek volt bizonyítványa céhes tanulmányokról. A Német-Római Birodalomból származó Joannes Henk még az érvágáshoz szükséges minimális tudással sem rendelkezett („artis ignarus”), így a főorvos mindenféle sebészi beavatkozástól eltiltotta.808 A Földvári járás tizenhat sebészéből is csak öten praktizálhattak tovább mindenféle korlátozás nélkül. Az eredmények igazolták a tételt, miszerint a háborúban lehet a sebészetet megtanulni, ugyanis az öt sikeres vizsgázóból négy korábban hosszú ideig egy-egy ezredben működött felcserként, a sikertelenek pedig kizárólag a céhes tanulók közül kerültek ki.809 Hajdúböszörmény borbély-sebészei inkább csak borotváltak és fogat húztak, illetve ha ritkán kificamodott valakinek a válla, ők tették helyre.810

Veszprém vármegye főorvosa, Prauner 1766-ban kötötte össze a sebészek összeírását és levizsgáztatását, melynek eredménye lesújtó lett. Kérdéseit anatómiából, sebészetből, a különböző betegségek tüneteiből és kezeléséből, valamint némi belgyógyászatból tette fel, de a huszonnyolcból senkit nem talált, akivel megelégedett volna.8" Esztergomban sebgyógyítás, törés, ficam, fekély, daganat és sebészi műtétek képezték a vizsgaanyagot.812

8(14Pcldául a sümegi Joannes Georgius likl a szokásos kúrák mellett belső betegségeket is kezelt, Casparus Andrick pedig fürdőket készített. MNL OL C 37 Lad. A Lasc. 34. Nr. 1. Zala vármegye jelentése (1763. november 3.)

805Pozsonyban a sebészcéh kapott évi 100 forintot, hogy sebészei ellássák a halottkémi feladatokat. A soproni fürdős-sebész céhnek évente két tagját ki kellett jelölnie, aki a városnak szolgálatot teljesít: egyikük feladata a halottszemle, másiké kórházi szolgálat és a gyanús körülmények között elhaltak boncolása volt. MNL OL C 37 Lad. A Fase. 34. Nr. 1. Esztergom jelentése (1763. október 29.), Pozsony város jelentése (1763. október 5.), Sopron jelentése (1766. augusztus 29.)

806MNL OL C 37 Lad. A Fase. 34. Nr. 1. Bakabánya jelentése (1763. november 14.)

8<)7MNL OL C 37 Lad. A Fase. 34. Nr. 1. Tolna vármegye jelentése (1764. június 27.)

808Hcnk nem tanult korábbon sem céhnél, sem a hadseregben ilyesmit.

8<)9MNL OL C 37 Lad. A Faso. 34. Nr. 1. Tolna vármegye jelentése (1764. június 27.)

XI()MNL OL C 37 Lad. A Fase. 34. Nr. I. Hajdúböszörmény jelentése (1763. december 13.) a Jász-Kun

Kerület kapitánya jelentésének melléklete (1765. augusztus 7.)

811 „Séd ingenue fat cor, quot quo! examinaveram, Nullum /ere repertum f it isse, qui in Chyrurgicis sufficientem perit iám habu isset, taceo, uí Morbos Infernos curare possit: Ex his tarnen omnibus in toto gremio existent ibus; quorum Viginti Oe to sunt, sequentes sunt opt i mos in Chyrurgicis invent; Eugeni um Gudvein, Stephanum Bogdany, Joannem Szunko, Weszprimii habitantes, Sebastian um Bójner Papae existentem." Mindenki más „debilis in chirurgicis". A bábák sem nyújtottak fényes teljesítményt, mindössze ötöt talált megfelelőnek, a többit kifejezetten távoltartotta volna a komplikált szülésektől. MNL OL C 37 Lad. A Fase. 34. Nr. 1. Veszprém vármegye jelentése (1766. november 9.)

8I2MNL OL C 37 Lad. A Fase. 34. Nr. I. Esztergom jelentése (1766. szeptember 19.)