Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
V. A magyarországi orvosképzés megszervezése
V. A MAGYARORSZÁGI ORVOSKÉPZÉS MEGSZERVEZÉSE Örményi József (1741-1825) portréja 12-15öt, az egyetem gazdag alapítvánnyal rendelkezik, jó a természetrajzi és fizikai gyűjtemény. A könyvtár szép, nagy teremben helyezkedik el, de kevés új tudományos könyvvel rendelkezik. Használata akadálytalan mégis úgy találtam, kevesen látogatják. A botanikus kert jó, de nagyon kicsi a melegháza. ”54 Az egyetem többi karának viszonylatában kedvezőbb volt a helyzet, de az orvosi kar még mindig számos - az elhelyezésre, tárgyi felszereltségre vonatkozó - hiányossággal küszködött. A tanrendet illetően a Budára költözéstől fogva a Ratio Educationes tanrendszere volt érvényben az orvosi karon is.55 Itt azonban az eddigi kialakult rendet nem bontotta meg, a tankönyvi kötelezettséget hangsúlyozta olyan módon, hogy Bécsben használatos könyveket szorgalmazta alkalmazni a tanításban. Ajánlott irodalomként Linné, Boerhaave, van Swieten, Haller, Stoll, Winslow, Vogel, Heister, Cranz, Plenck műveit határozták meg, avval a megjegyzéssel, hogy a tanárok saját jegyzeteikkel és tapasztalataikkal egészítsék ki ezeket. Hangsúlyt helyeztek arra, hogy a tanárok rendelkezzenek saját tudományos könyvtárral. II. Józsefi 783-ban ezt írta Pillér Mátyásnak (1733-1788), a természetrajz tanárának: ,, Minden tanár köteles a tanításhoz szükséges könyveket saját költségén beszerezni, azokat a műveket pedig, amelyeknek nagyobb az ára, bocsássa rendelkezésükre az egyetem könyvtára.”56 A hallgatók száma a budai években emelkedett, természetesen nem annyian szereztek oklevelet, mint ahány beiratkozott hallgató volt. Az oklevelezett orvosok száma a „budai időszakban” 45 volt. A legmagasabb éves hallgatói létszám 11, a legalacsonyabb 2 (1779-ben). Az orvosi fakultás megalakulásától 1784-ig, vagyis a Pestre való átköltözésig összesen 88 hallgató kapott diplomát.57 A disszertációk témáját és a felhasznált irodalmat 54 TOWNSON, Robert: Travels in Hungary. London, 1797. 71.p. - idézi: ANTALL -R..HARKÓ-VIDA: i.m.. 124.p. 55 „Rés literaria in Hungária” M.R. 4322. - LINZBAUER: Codex ... Tom II. 712-722.p. 56 PAULER Tivadar: A budapesti magyar királyi tudományegyetem története. 1 .köt. Bp., 1880. 295.p. 57 Merkur von Ungarn. 1786, 1, 8, 719-721.p. 80
