Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
V. A magyarországi orvosképzés megszervezése
V. A MAGYARORSZÁGI ORVOSKÉPZÉS MEGSZERVEZÉSE Anton Stoerck (1731-1803) portréja ményt, amely szerint a bécsi egyetemi oktatás színvonalát is milyen mértékben emelte a botanikus kert létrehozása. Ezután következik Prandt írása. „Én, Prandt Ádám Ignác, a pysiologia és materia medica tanára, a Boerhaave-féle Institutiók Commentárjaiban írottak szerint tanítok, amely rendszer szerint magam hallottam előadni a nagyhírű bécsi egyetemen, mellyel a nagyszombati egyetem azonossá tétetni rendeltetett. Pontonként haladok előre, az elsőtől az utolsóig, de hozzáteszem azt, ami a hírneves Boerhaave halála óta úgy a vegyészek, mint az anatómusok és a gyakorlatiak előtt új s amiket 30 esztendő folyamán olvastam, jónak megismertem és hasznosnak láttam. ...Hetenként egyszer kikérdezek, úgy amint az Bécsben szokás... A materia medicát is magyarázom, amint azt a szerzőnél, Crantznál Bécsben hallottam. Végigmegyek a három kis köteten és minden egyes gyógyszerről külön beszélek s hatásuk, adagolásuk és a legmegfelelőbb kiszolgáltatási formák ismertetésén kívül minden egyéb tudnivalót hozzáfűzök, ami a könyv legutóbbi kiadása óta új dolog. E tárgyból kétszer examinálok - bécsi norma szerint - hetenkint, amikor a tanulók gyakorlatoznak, helyreigazíttatnak, oktattatnak ”43 Trnka és Plenck egybehangzóan a beteganyag és a hullák hiányát hangoztatja. A felterjesztés pontos hatása nem ismert, de talán valamiféle eredménye mégis lett, elősegíthette azt az 1774. szept. 4-i leiratot, amelyet Mária Terézia Fekete Györgyhöz intézett. Ebben felszólítja, hogy Örményi Józseffel együttesen tegyenek javaslatot arra, hogy a következő évtől miként lehet intézkedni a nagyszombati egyetem helyzetének javítása érdekében. A felkért urak igen alapos munkát végeztek, pontról pontra végigvizsgálták a karokat és a tanárok panaszait és pontos „stratégiai” tervet készítettek. Ennek főbb pontja volt részben a botanikus kert kérdésének ideiglenes megoldása: a feloszlatott jezsuita rendház kertjét két részre osztva egyik felét a hallgatók és tanárok szórakozására jelöljék ki a másik részét pedig az oktatás számára engedjék át és alakítsák ki. A kórházi ágyak hiányában vegyék fel a várossal a kapcsolatot, hogy már csak a város érdekében is hozzák rendbe a kórházat és fejlesszék a befogadó képességét. A hullák ügyében is ismételten fel kell hívni a törvénykezés figyelmét a medikusoknak átengedendő holttestekre. A kar igazgatója is kap43 u.o. 76
