Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
IV. Felvilágosult abszolutista állammodell-elméletek, a kameralizmus Habsburg változata
IV. FELVILÁGOSULT ABSZOLUTISTA ÁLLAMMODELL-ELMÉLETEK egészségügy központosításához kísérleti modellül szolgáltak. Az egészségügy központi rendezésére irányuló törekvések bizonyos értelemben kapcsolatosak voltak a Haugwitz-féle közigazgatási reformokkal is, amely átalakítás szintén több hasonlóságot mutat a porosz rendszerrel. A többszörös átfedés és párhuzamosság éreztette hatását az 1770-es Generale Normativum formába öntésénél is. 59 Tovább vizsgálva a Habsburgokhoz közeli - földrajzi illetve politikai szempontból - területek közegészségügyi berendezkedését, egészségüggyel kapcsolatos intézkedéseit, nem maradhat ki az itáliai terület, hiszen a fennhatósága alá került olasz államoktól szinte minden vonatkozásban (gazdaság, társadalom) sokat tanult Bécs. Érdekes módon éppen az orvostörténeti feldolgozások foglalkoznak viszonylag keveset az itteni egészségügyi reformokkal, Lipót (az olaszoknak Pietro Leopoldo) mintaállamával, pedig számos értékes kezdeményezés került megvalósításra. A „mintaállam” vagy „kísérleti állam” létrehozója, Mária Terézia fia, 1765-ben házasságkötése után került Firenzébe. Az ekkor még mindössze 18 éves nagyherceg mellé — von Thurn gróf személyében - kísérőt és tanácsadót rendelt. Feladata Mária Terézia céljainak szolgálatában a bécsi császári udvar „hosszú kéz” politikájának érzékeltetése és érvényesítése volt. Lipót azonban mégis képes volt elszakadni Bécstől, gyorsan és sikeresen végre tudta hajtani terveit, mégpedig olyan eredményesen, hogy egész Európa figyelmét felkeltette. Mindenek előtt megfogalmazta kormányzási elveit, hogyan akarja kormányozni Toszkánát, a helybéliekkel. Ennek érdekében felmentette a Bécsből küldött tisztségviselőket és helyi születésű hivatalnokokkal töltötte be a helyüket, így kedvezőbb volt a helyzet a reformok megvalósítására. A kormányzás alapelemei között természetesen felfedezhető a bécsi felvilágosodás légköre és a francia elemek is. Első lépésként a nagyhercegség rendkívül rossz anyagi helyzetén kellett változtatni, majd a gazdasági élet fejlesztése következett, elsősorban a mezőgazdaságra, a termények eladására támaszkodva. A mezőgazdaság központi helyre való kerülése már tartalmazott az egészségüggyel kapcsolatos intézkedéseket: pl. az egészségtelen mocsarak, maláriával fertőzött vidékek rendezése, lecsapolása. Őt sem kerülték el az egyház megújítására vonatkozó eszmék és törekvések. Nem volt könnyű feladat, hogy a felvilágosult eszméket harmóniába hozza a vallással és a hittel, hiszen a buzgó katolikus Itáliában mást nem is tehetett volna. Komoly lépéseket tett a büntetőtörvények liberális átalakítására, megszervezte a rendfenntartást és - mai szóhasználattal - a bűnmegelőzés rendszerét. Törvénykönyvében már nem találjuk a felségsértés bűnét, az anyagi javak büntetésként való elkobzását, a kínvallatást és a halálbüntetést. Ugyanakkor gondot fordított a fiatal bűn elkövetők jó útra térítésére, e célból nevelőintézeteket létesített. A leányok megfelelő oktatásának érdekében a nagyobb városokban leánynevelő intézeteket alapított. Az egyén tiszteletét és fontosságát hangsúlyozó szemlélete természetesen az egészségügy, a betegápolás területét érintő rendelkezések meghozatalához vezetett. A személyiség méltóságának védelme különösen érvényesült az elmebetegek ápolásában. Az akkoriban létesített, illetve a kor átalakuló szemléletű gyógyításához korszerűsített firenzei és más toszkán városok kórházaiban - a fennmaradt dokumentumok tanúsága szerint - ilyen ápolásban részesültek a betegek. 60 60 LUCARELLA, Alberto: Storia deli’ Arcispedale di Santa Maria Nouva di Firenze. In: Atti del XXXI. Congresso Intemazionale di Storia della Medicina 1988. Bologna, Monduzzi, 1989. 901-909.p. MONTANELLI, Jacopo - GERVASO Roberto: L’ Italia del settecento. Milano, Raimondi, 1964. 84-102.p. PAZZINI, Adalberto: Illuminismo, Romanticismo e Positivismo nella medicina del settecento. In: Atti della Ve Biennale della Mar per la Storia della medicina. Maggio 4-7.1963. Ravenna, 1963. 75-84.p. - STROPPIANA, Luigi: La riforma degli
