Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)

II. Magyarország és a Habsburg Monarchia: 1711–1763

II. MAGYARORSZÁG ÉS A HABSBURG MONARCHIA: 1711-1763

be szorítását célozta meg.7 A reformok bevezetésével természetesen az udvar Magyarországot sem akarta elkerülni, a kezdeti ellenállás után azonban egyre többen nyíltan hangoztatták - politikusok, főnemesek, nemesek, később a polgári réteg szószólói is -, hogy a nemesi kiváltságok ideje leáldozott és a felvilágosult abszolutizmus szellemében megfogalmazott reformtörekvéseket kell bevezetni. Ezek között érdemleges a feltehetően Festetich Pál által megfogalmazott Opinio circa reformationem regni Hungáriáé c. (1764.) röpirat, Benczúr József felvidéki evangélikus lelkész rendek ellen irányuló történelmi fejtegetése, valamint a legnagyobb botrányt kiváltó, Kollár Adóm által írott könyv, amelyről a későbbiek során részletesebben is szólni fogunk. Az 1764-es országgyűlést megelőző időszak, illetve a diéta volt az a választóvonal, amelytől fogva a magyarországi felvilágosult abszolutizmus korszakát említik a történészek, mivel Mária Terézia ekkortól többet nem hívott össze országgyűlést, reformintézkedéseit a rendek megkerülésével, rendeletek formájában léptette életbe.8

7 GONDA Imre - NIEDERHAUSER Emil: A Habsburgok. Egy európai jelenség. Bp., Gondolat K... 1977. 104-118.p.

8 KOSÁRY: Újjáépítés... 47-52.p.

27