Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
XII. Az orvoslás és az egészségügyi felvilágosítás kiadványai
XII. AZ ORVOSLÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI FELVILÁGOSÍTÁS KIADVÁNYAI Balatonfüred orvosa, a budai és a balatonfüredi gyógyvizek kutatója. Bécsben adta ki a balatonfüredi „savanyú-víz”-ről írott munkáját.221 Ugyancsak a füredi szénsavas forrással foglalkozott Rácz Sámuel két álnéven kiadott munkájában, 1787-ben, majd a rákövetkező esztendőben. 222 XII./7. „Fata libelli” Nyúlás az erdélyi orvosi vizekről szóló munkájának harmadik kötetében így fogalmazza meg a könyvek szerepét a tudomány, a tudás terjesztésében: ,,Mit használ az ujjitásokon való kapás, a’ sok könyvekkel való ditsekedés, a' nagy könyvtár, ha azokot a ’ közhaszonra nem fordítjuk? Mit ér a ’ széjesen kiterjett tudomány, ha azt tsak magunkban fözük, a ’ közönséggel meg nem ösmértetjük, és vele hasznoson nem közöljük? Ma hónap a ’ nagy tudománnyal meghalunk, ’s tsak 10 esztendők múlva sem emlékezik többé a ’ következendő világ éltünk é vagy soha sem. Egyedül a ’ tudós írás tehet minket elfelejthetetlenekké." 223 A sok-sok tudós könyv, írás értékelése után valóban jogos a kérdés feltevése: eljutott e mindazokhoz a bennük rejtőző ismeret, akik számára a szerzők írták, melyek voltak azok a tényezők, amelyek a tengernyi fáradozás és jó szándék ellenére is gátat vetettek az elképzelt - könyvkultúrára épített - társadalom létrejöttének. A számszerű adatokat segítségül híva azt látjuk, hogy ténylegesen emelkedő tendenciát mutatott a megjelent orvos-természettudományi témájú munkák száma a 18. század folyamán, mindez azonban a kiadott könyvek számához képest mégis alacsony százalékos aránynak felel meg. (1710-1720 között csupán 2%, 1750-1760 között 9%, 1790-1800 között 10%-ra emelkedett) A kinyomtatott könyvek példányszáma 1711-1790 között összesen mintegy 15000 kötet volt, ezeknek nagyjából a kétharmada II. József uralkodásának évtizedében került ki a nyomdákból.224 Támpontot szolgáltathatnak egyes könyvkereskedői katalógusok is. Az 1770-1790-es évek között a kereskedelmi forgalomban meglehetősen alacsony volt az orvosi, egészségügyi felvilágosításra vonatkozó kiadványok száma. Az inven- táriumokban előforduló címek alapján megállapítható, hogy leginkább a gyógynövényekkel foglalkozó műveket árulták, ezt követték a bábakönyvek, a sort a dietétikák zárták. A kiadási példányszám illetve egy-egy munka újra nyomásainak száma is jellemző adatokkal szolgálhat. Általában ötven, száz, legfeljebb kettőszáz darabot nyomtattak egy-egy munkából.225 Ha keresett műről volt szó, akkor a második kiadás lehetett némileg emeltebb példányszám. Ez vagy a különböző járványokkal kapcsolatos kiadványok esetében történt meg (pl. Buzinkai György pestis traktátusának második kiadása állítólag ezer példányban lett kinyomtatva,226 Nyúlás Ferenc himlőoltással kapcsolatos könyvecskéjének második kiadásából 400 darabot rendelt a Gubemium Erdélyben való ingyenes szétküldés céljából. Mindkét 221 OESTERREICHER MANES Joseph: Nachricht von den Bestandtheilen und Kräften des Füreder Sauerbrunnes. Wien, 1792. 222 Anmerkungen über den Füreder Sauerbrunn. Gesammelt und herausgegeben von Alexander Arátschy. Pest, 1787. - Beschreibung des Füreder Sauerbrunnens. Herausgegeben von Alexander Arátschy. Pest, 1788. 223 NYÚLÁS Ferenc. A’ Radna vidéki vasas borvizeknek bontásáról. Második darab. Kolosváratt, Hochmeister Márton, 1800. Élőbeszéd. V.p. 224 KOSÁRY Domokos: Újjáépítés és polgárosodás 1711-1867. Bp., Háttér Lap- és Könyvkiadó, 1990. 143.p. 225 KÓKAY György: A könyvkereskedelem Magyarországon. Bp., Balassi K., 1997. 80.p. 226 BENDA Kálmán - IRINYI Károly: A négyszáz éves debreceni nyomda története Bp., Magvető K., 1961. 343.p. 233
