Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
XII. Az orvoslás és az egészségügyi felvilágosítás kiadványai
XII. AZ ORVOSLÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI FELVILÁGOSÍTÁS KIADVÁNYAI a feldolgozás és a megfogalmazás módját illetően is változatos képet mutatnak, mert egy részük kifejezetten szakembereknek, tudományos igényességgel összeállítva, a kutatási eredmények átadása szándékával került ki a nyomdából, de írtak laikusoknak is, a gyógyhelyek népszerűsítése céljából. A felvidékiek kiváló tanítómestere — ezen e téren is - Möller Károly Ottó volt. Jól menő gyógyszertárat vezetett Besztercebányán, ahol sok fiatalt avatott be a kémiai elemzés gyakorlati tudományának mesterségébe, ami nem csak a gyógyszerek készítéséhez, de a vizek analizálásához is alapvető fontosságú volt.178 Mollemél sajátította el ilyen irányú ismereteit Torkos Justus János is, aki külföldi egyetemi tanulmányai megkezdése előtt nem csupán látogatta Möller magán akadémiáját, de három évig gyakomokoskodott annak gyógyszertárában.179 180 Időrendben követve Torkos gyógyvízelemző munkásságát, a világhírű pöstyéni gyógyvízről szóló írásáról kell először szólni. 1745-ben, Pozsonyban jelent meg a Schediasma de thermis Pöstheniensibus című, 59 oldalas könyvecske, amelyet barátjának, Jeszenák Pál királyi tanácsosnak, ajánlott, aki - Torkos tanácsára - itt nyerte vissza egészségét. így kezdődik az ajánlás: „Cicero bizonyossággal állítja, hogy nincs ember, akit a fájdalom és a betegség ne érintene meg. így jártál Te is, nemes Úr, amikor három évvel ezelőtt egy reumatikus betegségbe estél, amit az orvosok lumbagonak neveznek. Bár minden lehetséges szert alkalmaztál, hogy megszabadulj a betegségtől, különböző fürdőket felkerestél és a leghíresebb orvosok a legjobb tanácsokkal láttak el, de egyik sem érte el a kívánt hatást... Csak az én tanácsomra ... mentél a pöstyéni fürdőbe... Barátaid nagyon megcsodálták ennek a meleg gyógyvíznek a rendkívüli hatékonyságát és alaposan meg akarták ismerni ennek a víznek az eredetét, tulajdonságait és hatását."m A könyv három részre oszlik, az első fejezetben a termálvízzel kapcsolatos ismereteit mondja el a szerző, majd a pöstyéni iszap vegyi összetételét és jótékony hatását ismerteti. A következő fejezetet a geológiai és hidrogeológiai vizsgálatoknak, illetve a kémiai és fizikai elemző kísérleteknek szenteli Torkos, a harmadik részben pedig a terápiás alkalmazást írja le. Részletesen beavat a fürdőkúra, az ivókúra és az iszappakolás alkalmazásának részleteibe. Bár a pöstyéni gyógyvíz a korábbi, gyógyvizekkel foglalkozó szerzők előtt sem volt ismeretlen, a gyógyulni vágyók is sűrűn látogatták forrásait - empirikus alapon - a fürdő környékének kiépítése és betegek számára kényelmessé tétele csak a 18. században vett nagyobb lendületet. A következő évben - 1746 - adta ki Torkos a ma már kevéssé ismert dunaalmási gyógyvizet ismertető munkáját. 181 Az almási kéntartalmú hévvizek vizsgálatára Torkos a Magyar Királyi Kamarától kapott megbízást. Mária Terézia ugyanis a környéken lévő, nagy kiterjedésű mocsaras területet akarta lecsapoltatni és termőfölddé tenni. A kiváló mérnök és térképészt, Mikoviny Sámuelt (1700-1750) bízta meg a feladattal. Mikoviny a terület felmérése során olyan építészeti emlékekre bukkant, amelyek arra utaltak, hogy már a rómaiak idején és a középkorban is nyilvános fürdő működött Almáson. Mária Teréziának tett jelentésében kitért arra, hogy talán ismét használhatóvá kellene tenni a gyógyfürdőt. Ekkor szólították fel Torkost - mint a terület főorvosát -, hogy vizsgálja meg a források vizét és állapítsa meg, hogy érdemes e pénzt fordítani a fürdő felújítására, működtetésére. A fel178 SZATHMÁRY László: Régi magyar vegytudorok. Sajtó alá rendezte: GAZDA István, Piliscsaba - Sopron - Várpalota, MATI - Nyugat Magyarországi Egyetem - Magyar Vegyészeti Múzeum, 2003. 19-25.p.. 179 SZŐKEFALVI NAGY Zoltán: Torkos János, mint a hazai kémia egyik úttörője. In: Az Egri Pedagógiai Főiskola füzetei. 231. Eger, Várisi ny., 1962. 567-575.p. 180 TORKOS Justus Johannes: Schediasma de thermis Pöstheniensibus. Posonii, Royer, 1745. 3.p. 181 TORKOS Justus Johannes: Thermae Almasisenses quoad eorum situm aspectum contenta virtutes et poprietates jussu Rxcelsae Cameare Regiae Hungaricae descripta per ... Posonii, Royer, 1746. 225
