Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)

XII. Az orvoslás és az egészségügyi felvilágosítás kiadványai

XII. AZ ORVOSLÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI FELVILÁGOSÍTÁS KIADVÁNYAI

Weszprémi István orvos-életrajzi gyűjteménye első kötetének címlapja, valamint a numizmatikai vonatkozások illusztrációja.

reteken kívül a görög és latin nyelvet is elsajátította. 1743-ban rövid ideig Besztercebányán tanult, de arra nincsenek adatok, hogy kapcsolatba került volna Möller Károly Ottóval és orvosi magániskolájával. Bár már 1741-ben felvették a híres debreceni kollégiumba, tényleges tanulmányait ott csak 1743-ban kezdte el. Szilágyi Márton, és István, Tabajdi János, a kortársak elmondása szerinti legjobb matematika oktató Maróthi György (1715-1744), Szathmári István, valamint az általa legnagyobb tiszteletnek örvendő tanára, a nála nem sokkal idősebb - „magyar Faust"-ként emlegetett - Hatvani István (1718-1786) pallérozták elméjét.106 Az iskola merev szabályaival eleinte összeütközésekbe került „... gyakran hiányzott az estvéli könyörgésekről, kibújt a kötelező föveg viselése alól, szívesen hordott illetlen színű csizmát, rövid tunikátezekért gyakran kapott intést.”107 Tehetségét azonban hamarosan felismerték és kollégiumi „seniorságot” ért el, később pedig a kollégium könyvtárának felügyeletét, rendezését is rábízták. 1752,március 13-án a kollégium segítségével, ösztöndíjjal külföldi tanulmányútra indult. Néhány hónapos bécsi tartózkodása alatt közeli kapcsolatba, baráti viszonyba került van Swietennel, mégsem volt értelme tovább időznie a császárvárosban, mert protestáns létére nem kaphatott volna diplomát az ottani egyetemen. Gerard van Swieten támogatásával megkapta további útjához a hivatalos ajánlásokat. Ezután közel másfél évet töltött Zürichben, ahol mindenek előtt Johann Gesner (1709-1777) előadásait látogatta. 1753-ban a korszerű képzési módja és előnyös anyagi kedvezményei miatt a magyar diákok körében igen népszerű utrechti egyetem orvosi karára iratkozott be. Már a doktori cím várományosa volt, amikor a debreceni kollégium kérésére Angliába utazott, hogy anyagi támogatást szerezzen régi alma materének, mivel Mária Terézia rendelkezésével megtiltotta Debrecen városának a kollégium anyagi fenntartását. Weszprémi összekötve a jótékonyság kötelezettségét az egyéni érdekkel, szívesen indult Angliába, mivel már hallotta hírét az ottani tudós orvostanároknak, a medicina fejlettségének. Néhány

106 MOLNÁR Ágnes: Debreceni arcok a felvilágosodás századából. Budapest, a Szerző kiad., 1939.143.p.

107 KÓTAY Pál: Weszprémi István (1723-1799). In: Weszprémi István: Magyarország és Erdély orvosainak rövid életrajza. Kétnyelvű kiadás. Első száz. Ford.: Kővári Aladár. Budapest, Medicina K., 1960. XVI.p.

208