Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)

XII. Az orvoslás és az egészségügyi felvilágosítás kiadványai

XII. AZ ORVOSLÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI FELVILÁGOSÍTÁS KIADVÁNYAI nyelvű tankönyv. 77 Mondhatjuk, hogy az egész magyar gondolkodó világ nagy örömmel üdvözölte a magyar nyelvű, de nem idegen nyelvből fordított tankönyv megjelenését. Ányos Pál, a pályatárs Földi János, Csokonai Vitéz Mihály, Kármán József. Várnái Balassi Pál „nevendék orvos” valamint „Háládatos Tanítványai” versekkel üdvözölték és méltatták a szerzőt, a kiadványt, ezek a két kötet beköszöntőjeként kinyomtatásra is kerültek. Rácz sa­ját maga is tisztában volt a könyv jelentőségével, nem kérkedve, de jóleső öntudattal írta: ,,Az Auctorokat, a ’ kiknek munkájiból valamiket költsöneztem, azért nem igen emlegetem, mivel magyarúl, vagy mindenek egyedül tőlem származtak, vagy legalább, mint a ’ Bábaság, tőlem jobbíttattak meg, és így azokhoz is valami just tsak tartok. Nem tsak a ’ Borbélyoknak, hanem másoknak-is használni igyekeztem: használtam-épedig valamit, vagy nem azt az Ol­vasónak ítéletire bízom, el hitetvén magammal, hogy néha a ’jó akarat-is valóságos érdem, kivált ha arról a ’ Tárgyról hasonló, vagy jobb munkát még más senki egy summában ki nem adott. ” Az első kötet fejezetei: anatómia, élettan, kórtan, materia medica (gyógyszerek), se­bészet (sérülések, fekélyek, daganatok, stb., a fogak, a szem betegségei, bőrbajok és a ,frantzos nyavalya ”), utolsó fejezetként a bábaság mestersége. A második kötet a törvény- széki orvostan elemeit taglalja és az un.,,orvosipolitziárói” értekezik. A „törvényes orvos tudomány minden Orvosnak, Borbélynak, Prókátornak, és a Törvénybírónak ... hasznos és Szükséges, mivel a ’ büntető törvényszékhez, a ’ peres törvényszékhez, és a ’ Szent székhez tartozó eseteket határozza meg. Az a’ tudomány pedig, a’ melly azokat a’ dolgokat meghatárazni tanittya, melly ek’ által a ’ népnek egéssége fenntartatik, és az életére jó gond viseltetik, Orvosi Politiziának mondattik”- magyarázza meg Rácz az előszóban könyve tár­gyát és fontosságát. Több kötet ismertetésekor esett szó a könyvek fontos fejezetét alkotó receptekről, gyógyszerjegyzékekről. Abban az időben viszonylag kevés jól felszerelt patika működött — kiváltképpen a falvakban - ezért a sebészeknek is jártasnak kellett lenni a gyógyszerek is­meretében, készítésében. Sebészvizsgájuk letételekor - amikor borbélylegénnyé léptek elő -, a céh szabályai szerint a vizsgakötelezettségek közé tartozott az u.n. „műremek” készíté­se, ami nem volt egyéb, mint különféle flastromok, kenőcsök, és egyéb gyógyító keverékek készítése. Az ilyen irányú ismereteket a magasabb színtű tudást igénylő sebészmesteri kép­zésnél és vizsgánál is számon kérték. Természetesen minden gyakorló sebész, seborvos al­kalmazott saját maga által kikísérletezett, tapasztalat alapján bevált szereket, mind külső­leg, mind belsőleg. Sokuk lejegyezte, kéziratos receptgyűjteményében őrizte, utódjaira ha­gyományozta a medicinák „titkát”. Közéjük tartozott az intelligenciájával, olvasottságával, nyelvismeretével társai közül mindenképpen kimagasló Csokonai József (1747-1786), nagy költőnk, Csokonai Vitéz Mihály apja. A debreceni Déri Múzeumban őrzött kéziratát a kö­zelmúltban dolgozták fel, a tudományos gyógyszerészet ismeretanyagára, valamint a le­jegyző korának elfogadott gyógyszerészeti irodalmára támaszkodva elemezték az anyagot. A receptek tartalmi feltárása alapján fény derült arra, hogy a 18. század akkor forgalomban lévő hivatalos gyógyszerkönyveinek - a bécsi, a prágai, az osztrák-tartományok használatá­ra kiadott, valamint a Torkos-Justus János -féle Taxa phamaceutica posoniensis - előírásait figyelemmel kísérte, azok gyakorlatát sokban követte. A lejegyzett 326 gyógyszer közül 134 növényi tartalmú, de szép számmal szerepelnek az állati és ásványi eredetű alapanya­gokból készítettek is. 192 féle összetett keveréket készített Csokonai (az un. compositákat), amelyeket mai szóhasználattal galenicumnak nevez a gyógyszerészi gyakorlat.78 Hangsú­77 RACZ Sámuel: A’ borbélyi tanításoknak első darabja. Az anatómiáról, physiologiáról, pathologiáról, materia medicáról, chirurgiáról és bábaságról. Pesten, Trattner Mátyás betűivel, 1794. 78 CSEJTEI István: A borbélymester hagyatéka. ... Különbkülönféle Belső és Külső nyavalyák ellen való 202

Next

/
Oldalképek
Tartalom