Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
XII. Az orvoslás és az egészségügyi felvilágosítás kiadványai
XII. AZ ORVOSLÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI FELVILÁGOSÍTÁS KIADVÁNYAI tásávalfel-ékesítve lenni,... Vastag vagy nehéz dolgot ne tegyen, szép Musikära szoktassa magát, hogy az ö újai szép gyengén maradjanak.. .”72 A kötet eligazítást nyújt a csonttörések, ficamok, különféle eredetű sebek gyógyításáról, a sebészeti műszerekről és orvosságokról, a gyógyszeralapanyagok neveinek latin-magyar szószedetét is közölve. Külön fejezetet szentelt a hadisebészetnek, részletesen felsorolva mindazt az eszközt és gyógyszert, amit a „tábori ládátskának” tartalmaznia kell. Az asztrológiai rész igen rövid, szűkszavú (mindössze 7 oldalnyi). Mintegy ötven évvel Rácz Sámuel nagy jelentőségű sebésztankönyve előtt jelent meg ez a nagy sikerű és sokat használt manuális. Rácz Sámuel (1744-1807) Orvosi oktatás, mellyben a leg-gyakrabb, és leg-közönségesebb belső nyavalyáknak jelei és orvosságai röviden leiratnak c. könyve első ízben 1776-ban jelent meg, Budán. A nagy érdeklődésre és a kedvező fogadtatásra való tekintettel 1778-ban már a második, „némelly czikkelyekben szaporított és meg-jobbí- tott ” változat került ki Länderer Mihály pozsonyi és kassai nyomdájából. Utóbbi kiadás bevezetőjében Rácz szemléletesen festi le a hazai állapotokat, ami könyve megírására késztette. „ Tapasztalt dolog, hogy a ’ Mezei Nép többire tsak Borbélyokra bízattatik. Doktorok mindenütt nem lehetnek. Az is nyilván való dolog, hogy a ’ Borbély belső nyavalyához semmit sem tud, és még-is minden-féle betegséget orvosol. A ’ tudatlan ember-is bátrabban folyamodok Borbélyhoz, mint-sem Doktorhoz, mert fél a ’ Doktornak adandó fizetéstől. Ebben az állapotban egyebet segíteni nem lehet, tsak azt, hogy a ’ Borbélyok ... annyi orvosi tudományra taníttassanak, a ’ mennyivel a ’ köznépnek a ’ leg-gyakrabban és leg-közönségesebb történetekben használhatnak... Próbált orvosi régulákat szedtem öszve, mellyekkel ugyan a' Borbély annyira nem mehet, mint a ’ Doktor, de még-is, ha elég okos, szerencsésen orvosolhatBetegségek, kórformák szerint tárja fel a tudnivalókat Rácz, a kötet végén Az orvosságoknak magyar ’s deák lajstroma található, vagyis az ajánlott medicinák pontos leírása, az adagoláshoz is adott utasításokat: a különféle mértékegységek közérthető magyarázatát. A befejezésben biztosítja az olvasót arról, hogy csak olyan terápiát és gyógyszert ajánl, amit a gyakorlatban már saját maga is kipróbált. Akire még hivatkozik, az Anton Störck. „Azért is nefély tanátsomat fogadni, kegyes olvasó, meg se hadd magadat tébolyítani az irigy szemű, ’s tudatlan maj- moktóF- szól a végső intés. A kiadvány - sokak által dicsért - stílusáról ennyit mondotta szerző: „ ...minden Magyartól könnyen meg-érthető magyarsággal le-iratnak... ” Milesz József (-1793) munkácsi születésű orvosdoktor 1778-ban fordította le Anton Störck tábori és falusi borbélyok számára írott, két fő részből álló munkáját.73 Milesz könyvét „ amaz szélesen ki terjedett tudományárul, sok rendbéli emlékezetes munkáiról tudós világ előtt esméretes, méltóságos ... úrnak”, vagyis Kollár Adóim Ferencnek ajánlotta. Hogy miért éppen Kollárnak, az ajánlásból azt is megtudjuk: „Mennyire szivén feküdjön a ’ Méltóságos Urnák Hazája Fiai boldugulásának elő mozdítása: könnyű volt meg értenem, ... tsak abbul is. midőn jelen létemben, Hazánknak azon Fiairól, kik a nagyobb Városoktul táiRácz Sámuel (1744-1807) portréja 72 MISKOLTZY: i.m. 2-3.p. . 73 STÖRCK, Anton: Medizinisch-praktischer Unterricht für die Feld- und Landwundärzte der österreichischen Staaten. Wien, Trattner, 1776. 199
