Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
I. Bevezetés. A felvilágosodás Európája
I. BEVEZETÉS. A FELVILÁGOSODÁS EURÓPÁJA Természetesen több olyan területe van a medicinának, amelyre itt nem tértünk ki, mindezeket témánk részletes elemzése során fogjuk ismertetni.30 I./3. A felvilágosodás terjedése A felvilágosodás a magánszalonoktól a szervezett formában működő tudományos társaságokig, akadémiákig, az egyetemeken csakúgy, mint a szigorúan szabályozott szertartásokkal működő szabadkőműves páholyokban változatos formában terjedt. A szalonok és olvasókörök elsősorban a szépirodalom, a zene és a művészetek különféle ágainak megismertetésére, a kötetlen formában való eszmecserére valamint a kapcsolatteremtésre adtak lehetőséget. Az ismeretek terjesztésének ez a módja jellegzetesen XVIII.századi újdonság, legélénkebben Franciaországban nyert támogatókra a müveit arisztokrácia körében. A tudományos társaságok, akadémiák gyökerei korábbi századokban találhatók meg. Olaszországban például már a XV. századtól beszélhetünk az akadémiai mozgalom bonta- kozásáról, a XVII. században pedig szinte sorozatosan alakultak a különféle tudományok művelését célul kitűző akadémiák: Accademia dei Lincei (Roma,1603.), Accademia della Crusca (Roma,1612.), Accademia del Cimento (Firenze, 1657.) stb. Franciaországban 1629-ig tudjuk visszavezetni az akadémiai mozgalmat, amelynek eredményeként 1635-ben a király jóváhagyásával megszületett az első - a francia nyelv művelésére alapított - akadémia, Academie des inscription et belles-lettres néven, 1666-tól működött a természettudományok fejlesztéséért az Academie des sciences. Az angol természettudósok 1645-ben hozták létre magántársaságukat, amely 1660-tól Royal Society néven, uralkodói támogatással, a tudományok műhelyévé vált. A németországi tudós társaságok közül, későbbi jelentős tudományszervezői szerepét is figyelembe véve, igen fontos a négy schweinfurti orvos31 által, 1652-ben megalapított Academia Naturae Curiosorum, amely az orvostudomány hasznára szolgáló természetbúvárlatot tekintette feladatának. A néhány kiragadott példával csak illusztrálni kívántuk a tudományos társasági élet sokszínűségét - ezeknek a köre és száma a felvilágosodás korában még tovább bővült -, azokat az intézményes formákat, amelyek se- gitségével a kutatási eredmények terjedtek. Természetesen a legjelentősebb akadémiák, tudós társulások folyóiratot is közreadtak, ezzel is elősegítve az új eszmék és ismeretek közkinccsé tételét.32 Fontos vívmány az időszaki sajtó területén a szélesebb olvasóközönség tájékoztatására, nevelésére hivatott újságok és folyóiratok kiadása. Sajtószabadság egyelőre csak Németalföldön létezett, a legliberálisabb formában Flollandiában, majd követte az egyre szabadabb szellemű Nagy-Britannia is. Mint ahogyan a korábbiakban már utaltunk 30 ACKERKNECHT, Erwin H. von: Geschichte der Medizin. 4.durchgesehene Auflage. Stuttgart, Enke, 1979.113-126.p. - DIEPGEN, Paul: Geschichte der Medizin. Die historische Entwicklung der Heilkunde und des Ärztlichen Lebens. II.Band./l. Berlin, Gruyter, 1959. l-66.p. - MEYER-STEINEG, Theodor - SUDHOFF, Karl: Illustrierte Geschichte der Medizin. Fünfte durchgesehene und erweiterte Aufl. Hrsg.: Robert Herrlinger, Fridolf Kudlien. Stuttgart, Fischer, 1965. 239-243.p.,252-300.p. - PAZZINI, Adalberto: Storia deli’ arte sanitaria delle origini a oggi. Vol. 2.Roma, Minerva Medica Ed., 1973-74. 1287-1301 .p. - BIRTALAN Győző: Európai orvoslás az újkorban. Orvostörténeti Közlemények, Supl. 15-16. Budapest, 1988, 65-76.p. 31 Johann Lorenz BAUSCH (1605-1668), Schweinfurt város főorvosa, Johann Michael FEHR (1610-1668), Georg Balthasar METZGER (1623-1687) valamint a kevéssé ismert WOHRFARTH nevű gyakorló orvos. 32 1 665-tól jelent meg a londoni Királyi Társaság kiadásában a „Philosophical Transaction, valamint a francia Természettudományi Akadémia lapja a Journal des Scavants. Leibniz indíttatására adták ki Lipcsében 1682-tól az Acta Eruditorum-ot, - hogy csak a legismertebbeket és a közvélemény formálására legnagyobb hatást gyakorlókat említsük meg. 19