Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)

XI. Törekvések a hazai tudományos társaságok létrehozására, a tudományos kutatások összehangolt megszervezésére

XI. TÖREKVÉSEK A HAZAI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁGOK LÉTREHOZÁSÁRA ről kevéssé ismert, de orvosi diplomával rendelkező Martinovics Márkus - József bátyja - voltak tagjai. Természetesen csak néhány ismert nevet emeltünk ki a különféle páholyok névsoraiból.251 252 A debreceniek közül elsősorban Földi János sokirányú és aktív maszonista kapcsolatairól van tudomása a szakirodalomnak, levelezésben állt e tárgyban Kazinczyval, Péczelivel, Pálóczi Horváth Ádámmal, stb. Az 1791-ben - az udvari kancellária engedélyé­vel - megjelent Frey Maurer, avagy Szabad-kőműves rendnek oltalmazása című kiadvány­ra Péczeli és Földi toborozta az előfizetőket. Hosszan tudnánk még a sort folytatni. Kazinczy - aki rendkívül kiterjedt szabadkőműves kapcsolatokkal rendelkezett és fel­tehetően sokakat bevont a mozgalomba - jól összefoglalta Aranka Györgynek írott levelé­ben, hogy mit kerestek és találtak meg a páholyok tagjai: ,,A kőművesség oly társaság, amely egy kis karikát csinál a legjobb szívű emberekből, melyben az ember elfelejti azt a nagy egyenetlenséget, amely a külső világban van, a mely­ben az ember a királyt és a legalacsonyabb rendű embert testvérének nézi, a melyben elfe­lejtkezik a világ esztelenségei felöl... minden tagban egy lélek... a jónak szeretete, dolgozik ... melyben sokkal biztosabb barátokra lel, mint a külső világban., a melyben ki-ki igyekszik embertársainak nyomorúságát, a szerint a mint tehetsége engedi, könnyíteni...” 252 A kap­csolatok keresése, a kapcsolatteremtés fontossága és lehetősége mellett az 1780-as évek vé­ge felé - új elemként - természetesen a radikalizálódó, politikai tartalmú eszmecsere lehe­tőségét is nyújtották a páholyok. A szabadkőművesség révén ismerkedtek meg a jakobinus mozgalom eszméivel, későbbi résztvevőivel.253 Utalnánk itt az idős Weszprémi István és Hajnóczy kapcsolatára, arra a jakobinus gondolatokat tartalmazó - az 1792-ben elkészült nevelésügyi tervezettel kapcsolatos — kéziratra,254 amelyen Hajnóczy megjegyzései mellett bizonyíthatóan megtalálhatóak [Veszprémi széljegyzetei is.255 Az eddigi kutatások szerint [Veszpréminek a radikalizálódó politikai irányzatokkal való kapcsolata veje - Földi János -, a debreceni házában gyakori vendég Kazinczy és Csokonai révén jött létre. Valamiféle poli­tikai összejövetelekre is járhatott, sőt talán az sem lehetetlen, hogy nála tartották azokat.256 251 BERÉNYI Zsuzsanna Ágnes: A szabadkőművesség kézikönyve. Bp., Heraldika K., 2001. 76-113.p. 252 Idézi :KISZELY: A szabadkőművesség. .. 115.p. 253 A magyar jakobinusok. Iratok - levelek naplók. Szerk.: bev.: BENDA Kálmán. Bp., Bibliotheca K., 1957. 105- 125.p. 254 A magyar jakobinusok. .. 102-105.p. 255 A magyar jakobinusok iratai. III. köt. 98.p. 256 SZELESTEI N. László: „A valóság egész világosságra hozattassék” Öregkori virágzás. In: Weszprémi István emlékezete halálának 200. évfordulóján. Piliscsaba. Debrecen . Budapest, MATI - SOMKL - DOTE, 2000, 68-73.p. 177

Next

/
Oldalképek
Tartalom