Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)

XI. Törekvések a hazai tudományos társaságok létrehozására, a tudományos kutatások összehangolt megszervezésére

XI. TÖREKVÉSEK A HAZAI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁGOK LÉTREHOZÁSÁRA cina pastoralist- is képviseli.183 Kiváló, az egészséges életvitel minden területére kiterjedő nevelői tevékenységének értékéből nem von le, hogy kételyei voltak a himlőoltás alkalma­zásának tényleges hasznosságával kapcsolatban, hiszen az ugyanazon oltótűvel gyermek- ről-gyermekre továbbvitt különféle egyéb kórokozó által okozott betegséget legalább olyan ártalmasnak ítélte meg, mint magát a himlőt. 184 185 Sokoldalú munkásságának fejezete az ás­ványtani kutatás, amely iránt még medikusként keltette fel érdeklődését tanára, Pillér Má­tyás (1733-1788). Mineralógiája 185 a harmadik magyar nyelvű kézikönyv e témában. 186 A másik helyi születésű orvos - Nagy Sámuel - ebben az időben még több szállal kap­csolódott Debrecenhez, hiszen 1793. augusztusában az egyháztanács úgy döntött, hogy az új filozófiaprofesszor, Sárvári Pál megérkezéséig ő tanítsa a kollégiumban a filozófiát, itt kötött komoly barátságot Csokonaival is. Irodalmi érdeklődésére és fdozófiai nézeteire igen jellemző és értékes az 1794.február 15-én, Kazinczynak írott levele, amelyben bonyolult fejtegetésekbe bocsátkozik test és lélek viszonyát illetően. Ennek alapján egyértelműen megállapítható, hogy Kant filozófiájának hazai követői közé tartozott. Személyéhez fűző­dik Campe: Psychológiá-jának - Nagy Sámuel nevének feltüntetése nélkül kiadott - fordí­tása, amelynek több jegyzetében is utalt Kant gondolatainak elemzésére.187 Filozófiai kuta­tásait azonban nem folytatta tovább, 1801-től visszatért Komáromba, ahol elismert gyakor­ló orvosként dolgozott.188 Weszprémi István a folyóirat megindulása után hamarosan megjelentette az első írását A Marha-Tartókhoz címmel,189 így ír:,,Dániában az Orvosok próbálták a dögletes nedves­séget az egészségesekbe bé-oltani, valamint a himlő a ’ gyermekekbe bé-oltatik, még pedig hasznos elő-menetellel. ” Szintén az 1789-es esztendőben Hofmann György Friderik: Wie können Frauenzimmer frohe Mütter gesunder Kinder werden und dabei gesund und schön bleiben c. könyvét ismertette Weszprémi. A könyv hasznos tanácsai közül a szoptatás fon­tosságának hangsúlyozását emeli ki a recenzió, és saját - 1760-ban kiadott, A ’ kisded gyer­mekeknek nevelésekről való rövid oktatás c. — könyvének gondolatait látja alátámasztani, majd lábjegyzetként bőségesen idéz is belőle. 190 Harmadik közleményének nem sok köze van az orvosláshoz, hiszen a ,,régi pénzek körül való vizsgálódás", vagyis Weszprémi ked­venc időskori időtöltése adta a témát.191 Földi János a Mindenes Gyűjteményben inkább nyelvészeti és botanikai érdeklődését elégítette ki írásaival. A Találós Mese és Rejtett szó című kis nyelvi tréfák zömmel Földi stílusgyakorlatai, nyelvi játékai. Ő egyébként vagy ,,/7. Földi János’’ vagy később „Szath- márrór aláírással jelzi, hogy tőle származnak ezek az apró versikék. A folyóirat 1789.évi második negyedében Antoin Mizald francia természettudós Nadányi János által magyarra 183 DEÁKY Zita: A hivatalos és a hagyományos gyógyítás a magyar történeti forrásokban Budapest, Osiris, 2002. 232-236.p. 184 ZAY Sámuel: Relatio Physica de variolois. O.SZ.K. Kézirattár, Föl. Hung. 946. V.ö.: KISS László: 250 éve született Zay...i.m. 952.p. 185 ZAY Sámuel: Magyar mineralógia avagy az ásványokról való tudomány, melly A’ Természet első Vilá­gának eddig esméretes minden-féle Szüleményét Magyar Nyelven terjeszti élőnkbe. Komárom, Weber Simon Pé­ter betűivel, 1791. 186 MAY István: Adatok Zay Sámuel komáromi főorvos életéhez. In: Orvostörténeti Közlemények, 100,(1982), 83-87.p. 187 Psychologia. Pozsony és Komárom, Weber Simon Péter betűivel, 1794. 128 p. 188 HORKAY László: Kant első magyar követői. In: Irodalom és felvilágosodás. Szerk. Szauder József és Tamai Andor. Bp., Akadémiai K., 1974.20l-228.p. 189 Mindenes Gyűjtemény, 1789..I. szakasz. 35-37.1. 190 Mindenes Gyűjtemény, 1789. II. negyed 273-278.1. 191 W/eszprémi/ .I/stván/: Tudománybéli elmélkedés. 1798. II. negyed. 257-263.1. 161

Next

/
Oldalképek
Tartalom