Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
XI. Törekvések a hazai tudományos társaságok létrehozására, a tudományos kutatások összehangolt megszervezésére
XI. TÖREKVÉSEK A HAZAI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁGOK LÉTREHOZÁSÁRA metiben praktizáló Földi Jánossal. A helybéliek közé tartozott Zay Sámuel, a megye főorvosa, valamint a kevéssé ismert Nagy Sámuel, ők voltak azok, akik rendszeresen publikáltak - és írásaikat személyükhöz tudjuk kötni - a Mindenes Gyűjteményben. A folyóirat megjelentetésének szándékát Péczeli, Mindszenti Sámuel és Perlaky Dániel 1788-november 19-én hirdették meg a Magyar Kurír-ban, általános ismeretterjesztő programot jelezve. A heti kétszeri megjelenésben bízó folyóirat első füzetének kinyomtatása után hamarosan gondok mutatkoztak az előfizetők számát, és ennek következtében az anyagiakat illetően. A financiális nehézségek nem csak a lapot sújtották, de a társasági tevékenységet is hátráltatták, mivel az eladásából származó jövedelemből kívánta Péczeli a társaságot támogatni: ,, ...a’ haszonból minden Esztendőben leg-alább ezer Tallért fogunk a’ Magyar Literatur a virágoztatására fordítani... Mi leg-jobban szeretnénk, ha a Nyelv’ pallérozására fel-állítandó kis Társaságnak tőke-pénzül szolgálna.. .”151 Ez a nehézkes küzdelemjellemezte a kiadását többször is szüneteltetni kénytelen lapot, a periodicitás és a forma emiatt esetlegessé vált.152 Bizonyos cenzúrái problémák is jelentkeztek, mint azt az 1790-es szerkesztőségi közleményben olvashatjuk: „ ... nékünk (censura) vi’sgálás nélkül egy sort sem lehet ki-nyomtatnunk ... A’ mi Censor Urunk ... igen keskeny határok közzé van szorítva, úgy hogy a’ mellyek Theologiára, Ekklésiai szokásokra, Statisztikára, vagy más illyenekre tartoznak, azokat meg nem engedheti.. ,”153- ezért azon szerzők elnézését kéri a szerkesztő, akiknek írását nem engedélyezte a cenzúra megjelentetésre. Bár a lap megszűnésének tényleges oka Péczeli halála volt, elképzelhető, hogy a - főként pénzügyi eredetű - bonyodalmak sűrűsödése előbb, vagy utóbb mindenképpen a lap végét jelentette volna.154 A Mindenes Gyűjtemény megjelenésének négy évében a szerkesztői és írói gárda valóban az ismeretek minden területére kiterjesztett figyelemmel törekedett az információk továbbadására. A legfeljebb néhány oldal terjedelmű írásokban a természeti jelenségek magyarázata, az ország különböző régióinak földrajzi-természetrajzi bemutatása mellett helyet kaptak a történelmi események és az aktuális, sokak érdeklődésére számot tartható történések leírásai. A Tudományos dolgok című állandó rovatában külföldi tudományos társaságokról,155 hazai és külföldi új könyvekről156 éppen úgy említést tesznek, mint például a szép számmal alakuló „olvasó-kabinétek”-ről,157 Orvosi témájú, illetve orvos szerzőtől származó könyvek bemutatásának is gyakran helyet adott a lap, Mátyus István: Diaetetikájáról,158 Weszprémi István: Magyar és Erdélyországi Orvos Doctorok életek’ le-írása c. orvosi életrajzi lexikonéról, valamint Lippai János: Posoni Kert-]érői159 160 csakúgy, mint a nyelvészeti működéséről ismertté vált orvos, Andrád Sámuel munkájáról, valamint Decsy Sámuel: Osmanográfiá-]áról. 160 Péczeli szerzőségének feltüntetésével jelent meg a magyar korona története több folytatásban. Nagy hangsúlyt fektettek a nyelvészeti kérdésekre, a magyar és más nyelvek fejlődéstörténetének megismertetésére, a magyar nyelv hivatalossá tételének 151 Mindenes Gyűjtemény, 1789.1. Negyed., 4.5.p. 152 BATÁRI Gyula: A tudományos szaksajtó kialakulása Magyarországon (1721-1867). Bp., OSZK., 1994. 19-25.p. / Az Országos Széchényi Könyvtár füzetei. 5./ 153 Mindenes Gyűjtemény, 1790, IV. negyed. 378.p. 154 KÓKAY: A magyar hírlap- és folyóiratirodalom... 464-465.p. 155 Mindenes Gyűjtemény, 1798. II. negyed, 127-128.1. 156 Meglepően hosszan foglalkozott az ismeretlen recenzáló például Montesquieu A’ Törvényeknek Velejéről... című könyvével, amelynek ismertetése két folytatásban jelent meg. Mindenes Gyűjtemény, 1790. IV. negyed. 184-192.. és 194-204.1. 157 Mindenes Gyűjtemény, 1798. II. negyed 135-137.1. 158 Mindenes Gyűjtemény, 1790. IV. negyed. 72-73.1. 159 Mindenes Gyűjtemény, 1798. II. negyed. 372-374.1. 160 Mindenes Gyűjtemény, 1798. II. negyed. 61.1. 1S8
