Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
XI. Törekvések a hazai tudományos társaságok létrehozására, a tudományos kutatások összehangolt megszervezésére
XI. TÖREKVÉSEK A HAZAI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁGOK LÉTREHOZÁSÁRA vábbi célkitűzései közé tartozott a magyar nyelv művelése és az olvasók körének olyan rétegekre való kiszélesítése, amelyek korábban nem kerültek kapcsolatba a tudományokkal, az írásban közreadott ismeretekkel (pl. a nők). A kiadvány megindulását és létét nem csak a szerkesztő Péczeli Józsefnek (1750-1792), de a Komáromi Tudós Társaságnak is köszönhette.148 Az 1783-as esztendő több szempontból fordulópontot hozott Komárom város életében. Ügyünk szempontjából annak van jelentősége, hogy ekkor vált lehetővé II. József türelmi rendeletének megvalósítása, ennek értelmében református lelkész fogadására. így választotta meg a gyülekezet 1783.októberében - a debreceni kollégium javaslatára - Péczeli Józsefet, aki külföldön iskolázott, teológiai érdeklődésén túlmenően rendszeresen nyelvészeti és irodalmi kutatásokat is folytatott, számos írása jelent meg a Magyar Musa, a Magyar Museum hasábjain, lelkészi hivatása gyakorlása mellett minden idejét és erejét a magyar nyelv és irodalom ápolásának, fejlesztésének áldozta, a Bessenyei György által megfogalmazott program követőjeként. E cél érdekében hozta létre a Komáromi Tudós Társaságot, amely felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül egyesítette a város és a környék, gondolkodásra és szellemi tevékenységre kész polgárait.149 Két, egymással laza kapcsolatban álló csoport alkotta a társaságot. A központi magot a Komáromban, illetve a közeli környéken élők alkották, akik közvetlenül segédkeztek a lap szerkesztésében. A központi csoport létszámát mintegy negyvenre teszik. A társaság „külső” tagjai voltak mindazok, akik írásaik révén kerültek kapcsolatba Péczelivel és a folyóirattal, számukat még csak felmérni sem lehet, mivel - más korabeli laphoz hasonlóan - sokszor még nevük kezdőbetűit sem tüntették fel.150 A tagság meglehetősen heterogén volt, hiszen helybéli notabilitások, írók, költők, egyházi emberek és néhány orvos is csatlakozott a közös munkára. Soroljuk fel néhányuk nevét. Csépány István komáromi ügyvédet is vonzotta az irodalom, versei jelentek meg Kazinczy: Orpheus-ában. Döme Károly pap, író, műfordítóként elsősorban ókori klasszikusok müveit fordította magyarra. Iliéi János író, pap, a jezsuita iskoladráma-írás egyik jelese, Kovács Sámuel református lelkész, akinek cikkei és költeményei a Mindenes Gyűjteményen kívül a Szépliteratúrai Ajándékban is megjelentek. Tagként említettek egy Matovics József nevű rév-komáromi polgárt is, akiről többet nem tudunk. Perlaky Dávid evangélikus lelkész Komáromban teljesített szolgálatot, versei és cikkei a Mindenes Gyűjteményen kívül egyéb kortárs lapokban is megjelentek, társszerkesztőként is segédkezett Péczelinek, hasonlóan Mindszenti Sámuelhez, az íróként is kiváló református lelkészhez, akinek az első magyar nyelvű egyetemes történeti lexikon kiadása fűződik a nevéhez. Csatlakozott a pályafutása kezdetén ferencrendi, majd később cisztercita szerzetes, tanár, író, történetíró Szekér Joachim Alajos, valamint Fábián Julianna költőnő, aki a Gvadányival folytatott verses levelezése által vált ismertté az irodalomban. Munkatársak voltak a felsoroltakon kívül még Barczafalvi Szabó Dávid, Baráti Szabó Dávid, Bodola János, Édes Gergely, Fejér György, Szatmári Pap Mihály, Szombati János stb. A neveket olvasva látjuk, hogy az ország legkülönbözőbb régióiból érkeztek írások, Kolozsvárról, Debrecenből Sárospatakról, Pápáról, Kőszegről, Nagyenyedről, Pozsonyból, Pestről, Vu- kovárról stb. A témánk szempontjából fontos orvosok névsorát kezdjük ezúttal az ábécé végével, a pályája csúcsán álló, nagy tekintélyű debreceni Weszprémi Istvánnal, majd folytassuk a szintén debreceni származású ígéretes tehetséggel, a pályakezdő, ekkor Szatmámé148 KÓKAY György: A magyar hírlap- és folyóiratirodalom kezdetei ... 422-424.p. 437-438.p. 149 Pétzeli Jósef Életírása. In: Tudományos Gyűjtemény, 1823. X. kötet. 89-92.p. 150 KISS László - OZOGÁNY Ernő - LACZA Tihamér: A magyar tudomány évszázadai. Magyar orvosok, mérnökök, tudósok. Tudománytörténeti arcképek és tanulmányok. Posonium, Madách, 1995. 32-33.p. 157
