Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
XI. Törekvések a hazai tudományos társaságok létrehozására, a tudományos kutatások összehangolt megszervezésére
XI. TÖREKVÉSEK A HAZAI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁGOK LÉTREHOZÁSÁRA belőle, Czirbesz örömmel vállalkozott a megtisztelő feladatra, de közben megszűnt a folyóirat. Amilyen titkok lengik körül a lap megindulását, ugyanannyi a bizonytalanság a váratlan megszűnés körülményeit és feltételezett okait illetően. A szekundér irodalom ismét csak találgat, a rejtélyek nem oldódnak meg. A szerkesztők az ötödik évfolyam bevezetőjében jelentették be a folyóirat megszűnését. Kifejezik reményüket, hogy sikerült elérni céljukat: szolgálni a tudományt az ismeretek terjesztésével, hasznosat közölni a tudóssal, a természetbúvárral, az orvossal, a történésszel, a művésszel. Köszönetét mondanak mindazon munkatársaknak, akik írásaikkal gazdagították a folyóiratot: a fontos hivatalokban működő ismert személyeknek csakúgy, mint azoknak, akik nyugalmas pihenésüket feláldozva a köz érdekében tevékenykedtek. Ismételten felhívták a figyelmet a kiadvány általános nevelési szerepére, hiszen „a szép nem is érdeklődéssel forgatta lapjait” és úgy vélték, hogy az ifjúság nevelésére vonatkozó tanácsokkal a jövő megalapozásához is segítséget nyújtottak. Reményüknek adtak hangot, hogy eljön még az idő, amikor nem akadályozzák különféle törvények a kiadók munkáját és zavartalan lesz a hasonló, általános tartalmú folyóiratok megjelentetése. Ez utóbbi - bizonyos (esetleg cenzúrával kapcsolatba hozható) nehézségekre utaló - kijelentésüknek ellent mond az a tény, hogy az Anzeigen megmaradt példányait 1779-ben Mária Terézia megvásároltatta a magyarországi közép- és főiskolák számára, tananyagként. A budai egyetemi nyomda azt javasolta, hogy utólag - kifejezetten iskolai használatra - készítsenek belőle egy rövidített latin nyelvű változatot." Olyan igény is felmerült, hogy kizárólag magyarországi témákra specializálódva indítsák újra a lapot.99 100 Mindez azonban megmaradt javaslatnak. XI./8. A Hazafiúi Magyar Társaság A szakirodalomban a „testőr-író” állandó jelzővel emlegetett Bessenyei György (1747-1811) munkásságának kiemelkedő területe a magyar nyelv ügyéért, annak fejlesztéséért és felvirágoztatásáért folytatott tevékenysége. Irodalom- és nyelvtörténeti müvek sora tárta fel az erre vonatkozó dokumentumokat, bizonyítékokat. A magyarországi tudósok társaságban való összefogására irányuló törekvéseit is kizárólag ennek a - természetesen nem kis jelentőségű - szempontnak a figyelembe vételével közelítették meg. Tény, hogy munkásságát végigkísérte a tudósok, írók, kutatók társasági formában való összefogásának gondolata, ennek több ízben a nyilvánosság előtt is hangot adott programjaival, felhívásaival.101 A Hazafiúi Magyar Társasággal kapcsolatos eseményeket is csak egy bizonyos nézőpontból dolgozták fel, holott egy lényegesen nagyobb - nemzetközi együttműködés megvalósítására irányuló - vállalkozás körvonalazódott ki a tervezés során. A társaság - írásban lefektetett formában való - megszervezésének ötletét kétségtelenül befolyásolta Bessenyei megismerkedése Bécsben Nicolas Hyacinthe Paradis-sd, a 99 FEHÉR Katalin: Iskolai újságolvasás Magyarországon a 18. században, in: Magyar Könyvszemle, 2004, 120, 2, 131 .-150.p. hivatkozás helye: 143.p. 100 SZELESTEI N. László: Tersztyánszky Dániel iskolai újság-tervezete. In: Magyar Könyvszemle, 1976, 92* 1-2. 390-396.p. 101 Először az egyetemhez kapcsolva, annak központi irányítására bízva képzelte el a szótárszerkesztés és a könyvkiadás ügyének rendezését. (Magyarság, 1778) Rövidesen ezután már egy társaságot képzelt el, amely a magyar nyelvért munkálkodik.(Holmi, 1779).
