Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)

XI. Törekvések a hazai tudományos társaságok létrehozására, a tudományos kutatások összehangolt megszervezésére

XI. TÖREKVÉSEK A HAZAI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁGOK LÉTREHOZÁSÁRA

sőbb az Anzeigen egyik írásában elmélkedett arról, hogy mennyire veszedelmes dolog a tervekről - akár bizalmas körben is - nyilatkozni.

Elkeseredettsége idővel oldódott, baráti köre is minden erővel azon volt, hogy rábírja őt a munka folytatására. 1766-ban Benczúr József {1728-1784) leveleiben találunk erre utalást. 1767-ben a debreceni kollégium tanárai írtak neki egy levelet, amelyben mindenek előtt a kollégium könyvtárának küldött könyvet - a fentebb említett Lambecius-kommen- tárok egyik kötetét - köszönik meg, ugyanakkor kitérnek Kollár kijelentésére is: „ ...mennyire megrendített bennünket, mikor kiegészítéseid ez utóbbi kötetében azt olvashattuk, hogy a hazai ügyek tanulmányozását befejezed, s ezentúl már csak a külhoniakkal kívánsz foglalkozni. Ne vedd zokon, Nagyságos és Méltóságos Férfiú, ám ezt a szándékodat nem helyeseljük, ezért ha nincs ellenedre, arra kérünk tisztelettel, hogy hazánk és a mi kárunkra, ne csak a külföld javára kívánj tevékenykedni. A hazaszeretet a jó polgár szívében mindent legyőz. Honfitársaink közül egynek sem jutott, a nagy Zsámboki János kivételével, oly szerencse osztályrészéül, mint Neked. Úgy gondoljuk hát, hogy avval kell foglalkoznod és azt kell folytatnod, amit a hazai vonatkozású dolgokkal kapcsolatban oly ígéretesen meg- kezdtél és ... a rejtett kincseket napvilágra kell hoznod,”65

Életrajzirói és a korszak kutatói logikus érvek és cáfolhatatlannak tűnő tények alapján bebizonyították, hogy a látszat szerint Kollár ugyan visszavonult a Hofbibliothek fóliánsai közé, a kulisszák mögött azonban mégis nagyon fontos feladatokat kapott az uralkodótól. A védettséget nem csak van Swieten pártfogása biztosította - bár nyilván az is sokat nyomott a latba -, de ekkorra már a királynő és az államtanács is felismerik Kollár tehetségét és azt, hogy éppen ő az a magyar jogot és viszonyokat jól ismerő férfiú, akinek a szolgálataira szükségük van.66 Az államtanács működésének első két évtizedében (1760-1780) a legtöbbet foglalkoztatott magyar tanácsadó ugyanis Kollár Ádám Ferenc volt. Csupán 1761-1772 között 34 esetben nyújtott be felkérésre rövidebb-hosszabb elaborátumot magyar jogi kérdések véleményezésére.67

Élete utolsó évtizedének szakmai sikerei, a kapott rangok, kinevezések bizonyos kárpótlásul szolgáltak: beválasztották az udvari tanulmányi bizottságba, részt vett a Ratio Educationis megalkotásában, visszakapta családja elvesztett nemességét, birtokot adományozott neki a királynő,68 stb. Személyisége és munkássága tárgyilagos értékelésénél a képzeletbeli mérleg egyik serpenyőjében Kollár tehetsége, rátermettsége, tudós munkássága, a magyar történelem és kultúra ügye iránti őszinte elkötelezettsége van, a másik oldalon az alattvalói hűség és az állam művelődésügyi elképzeléseivel való azonosulás foglal helyet. Egy szerencsés véletlen összehozta egy újabb pártfogóval is - Mária Terézia egyik legkedveltebb bizalmasával, az özvegy Grass bárónéval - akinek a segítségével, az 1770-es években már ténylegesen és bizonyítottan - valóban közeli kapcsolatba került a királynővel.

De kanyarodjuk vissza az 1760-as évekhez. Kollár 1761-ben ismerkedett meg a szintén felvidéki származású Tersztyánszky Dániellel (1730-1800), aki ekkor került Bécsbe.

65 A levelet 1767.április 10-én írták (a korábbi hivatkozásokban tévesen szerepel a május 21.-i dátum!). A levél aláírói: Szathmári István, Hatvani István, Varjas János és Sinai Miklós. Lelőhely: Györ-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára, .- Kollár család iratai. Fondsz. XIII/9. Fase. XV.

66 SZALAY László: Kollár Ádám Ferenc, mint jogtudós. In: Szalay László. Válogatott történeti tanulmányok. Szerk.: Soós István. Budapest, Osiris, 2000. 145-157.p.

67 CSÓKA J. Lajos: Kollár Ádám Ferenc hatása az államtanács magyar kamerális tárgyalásaira. In: A góf Klebelsberg Kunó Magyar Történetkutató Intézet évkönyve. 5.évf. Szerk: Angyal Dávid. Bp., Sylvester ny., 1935. 150-173.p.

68 Mária Terézia adománylevele Keresztény községbéli birtok adományozásáról. Györ-Sopron.Moson Megye Soproni Levéltára. -Kollár család iratai. Fon XIII./9. Fase. XVIII.

135