Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
VII. A bábák oktatása
VII. A BÁBÁK OKTATASA kákkal, meg kellett tanulniuk a helyes életvitel és táplálkozás szabályait is. A felmerülő törvényszéki esetekre is felkészítették a növendékeket, gyanús vetélések, csecsemőgyilkosságok stb. eltitkolásának gyanújára. A nagyobb tudású bábák vagy szülészek gyakorlati oktatásban is részesültek: élő terhesek, vagy szülőnők mellett, a könyvből vagy szemléltető eszközön nem megtanulható kérdésekre kaptak ily módon választ. Ezután lehetett őket vizsgára bocsátani, amelyet az elnök, a dékán és a tanár előtt kellett letenni, először elméletből, majd gyakorlatból. Aki bármely kérdésben nem bizonyult eléggé tájékozottnak, nem kaphatott oklevelet, az előadások hallgatásának megismétlésére kényszerült mindaddig, amíg nem pótolta hiányzó ismereteit. Férfi szülészként csak sebész vagy orvos jöhetett számításba.23 Az orvosi kar kezdetben csak igen alacsony számban adott ki oklevelet, a maximumot az 1787-88-as tanév jelentette, amikor 44 bába kapott bizonyítványt. (Az 1770-1786 közötti időszakban összesen 153 fő végezte el a bábaképző tanfolyamot)24 A jelentkezőket feltehetően a nyelvi nehézségek is visszatartották, mivel a tanárok nem tudtak magyarul, az 1788. jún.6-i keltezésű helytartótanácsi rendelet külön felhívja a megyei fizikusok figyelmét, hogy csak németül jól tudó nőket küldjenek, különben nem fogják megérteni a tananyagot.25 VII./4. Az erdélyi bábaképzés Az erdélyi viszonyok sem voltak kedvezőbbek a bábaügyet illetően, ezért született az a határozat, hogy a kolozsvári orvos-sebészi intézetben is oktassanak bábákat. A tanítás itt is lassú léptekkel indult meg, a kezdeti időkről nem is maradtak meg írásos emlékek, ezért az oklevelet nyert bábák számáról nincsenek adatok. A bábákat is Laffer József oktatta, majd Eckstein János vette át tőle a feladatkört. A kolozsvári bábaképzéssel kapcsolatosan a nyelvi nehézségekről maradtak fenn írásos emlékek, itt ugyanis fontos volt a román nyelvű oktatás is, tekintettel a lakosság nyelvi összetételére.26 Az erdélyi bábák képzéséről vannak olyan adatok, amelyek helyi kezdeményezésekre utalnak. Nagyszebenben 1750-1770 között Blasius Mihály orvosdoktor „néhány szülésznőt németül és oláhul oktatott”. Ez a forma un. alsóbbrendű képzésnek számított, majd 1809-től indul meg Szebenben a hivatalosan megszervezett, oklevelet is adó oktatás. Torda vármegye sebésze, Osztovics József 1788-ban „a kir. Gubernium parantsolattyából a Magyar és Oláh Asszonyokat a bábaság tudományára oktatta ” anyanyelvükön, tehát magyarul és románul.27 A képzett bábák azonban még így is elenyészően kevesebben voltak, mint a tanulatlanok. Erre utal Lange Márton (1753-1792) brassói városi orvosnak a magisztrátushoz be23 GYŐRY Tibor: Az orvostudományi kar története 1770-1935. Bp., Egyetemi Nyomda, 1936. 95-96.p. - TAUFFER Vilmos: A bába-tanítás története egyetemünkön. In. Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem orvosi karának múltjáról és jelenéről. Szerk.: Hőgyes Endre. Bp., Athenaeum, 1896.340-355.p. 24 Merkur von Ungarn, 1786, 1, 10, 909-913.p. 25 LINZBAUER: Codex... Tom III. 490.p. 26 SZŐKEFALVI-NAGY Zoltán - SPIELMANN József: Adalékok a kolozsvári orvosi sebészeti intézet első évtizedeinek történetéhez. In: Orvosi Szemle, 1967./12. 207-216.p. /Különlenyomat/- MAIZNER János: A kolozsvári orvos-sebészi tanintézet történeti vázlata 1775-1872. Kolozsvár, Ajtai , 1890. 1-6.p. - KORBULY: i.m. 210-212.p. 27 SZŐKEFALVI-NAGY - SPIELMANN: i.m. 210.p. - DEÁKY Zita: A bába a magyarországi népi társadalomban. Budapest, Central Európa Alapítvány, 1996. 34-36.p.
