A Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán végzett orvostanhallgatók jegyzéke 1921-1951 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 3. Promóciós könyvek III. (Budapest, 2006)
Bevezető
Az 1924. október 24-i budaörsi csatában a zászlóaljból négy orvostanhallgató is áldozatul esett.2 Ugyancsak 1921-ben szerte az egyetemeken többnyire frontot megjárt hallgatókból és oktatókból bajtársi egyesületek alakultak, melyek karonként más-más néven, de hasonló szellemben működtek. Egyetemi szinten a Turul Szövetség foglalta keretbe őket. Az orvoskarit Csaba királyfiról nevezték el. A jogászoké Werbőczy, a bölcsészeké Árpád, a gyógyszerészeké Rákóczi nevét viselte. Az 1924/25. tanévben 693 taggal a Csaba volt a legnépesebb, majd a végzett gyógyszerészeket is befogadó Rákóczi (628 tag), a 471 fős Werbőczy, végül a mindössze 170 tagot számláló Árpád következett.3 * E hivatásrendi szervezet alapszabályában is megfogalmazott célja szerint a „budapesti egyetem orvoskarának magyar ifjúságát, a közülük kikerülő orvosokat, valamint az orvoskar tanársegédeit, tanárait az egész életre kiható és kiterjedő olyan szervezetben egyesíti, mely a választott hivatás kifogástalan betöltéséhez szükséges...’’.* Ezek az egyesületek azonban főszerepet vittek az egyetemen, így az orvoskaron is elharapódzó erőszakos cselekményekben, melyek az ún. „zsidóverésekben” csúcsosodtak ki. A Csaba Bajtársi Egyesület gyorsan meggyökeresedett a budapesti orvoskaron, patrónusai között neves tanárokat is (pl. Kenyeres Balázs, Bakay Lajos) találunk. Vezérkara összefonódott az erősen jobboldali beállítottságú MONE-éval.5 A korlátozások és az egyetemeken előforduló kilengések hatására a zsidó származású hallgatók aránya a korábbi 50% körüliről mintegy 10%- ra zuhant vissza. 1928-ban került sor a „numerus clausus” enyhítésére az 1928:XIV. törvényben, amelyből már kihagyták a „népfaj” és „nemzetiség” fogalmakat. 1922. szeptember 5-én hagyta jóvá a kormányzó az orvoskarok új szigorlati rendjét, mely a korábbi három helyett már négy szigorlatot írt elő, valamint növelte a gyakorlat jelentőségét a képzésen belül. Szintén az orvosképzés gyakorlati részét volt hivatva erősíteni a famu- lusi intézmény meghonosítása, amit először 1916-ban vetett fel Nékám Lajos professzor. Lényege, hogy a hallgatók a nyári szünidő egy részében közkórházi gyakorlaton vesznek részt, olyan osztályokon, melyek már korábban is fogadtak szigorló orvosokat. Ezt a javaslatot ismételte meg Balogh Ernő 1933 áprilisában, berlini tapasztalatokra hivatkozva. Kezdetben csak fakultatív módon vezették be kísérleti jelleggel. Magánadománynak köszönhetően a programban résztvevő medikusoknak ösztöndíjat is tudtak biztosítani. A szigorlati rend 1922- es megváltoztatása után továbbra is időközönként napirendre kerültek az orvosképzés különböző reformjai, leghangsúlyosabban az 1936-os felsőoktatási kongresszuson. A már említett bajtársi egyesületeken túl számos más, sokszor jóval régebbi keletű diákszerveződés is működött az egyetemen, részben szakmai, de többnyire vallásfelekezeti alapon. így az 1921-ben alakult Foederatio Emericana, a katolikus Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Szövetsége, mely a szokásos érdekképviseleten és a tagok segélyezésén túl a gyakorlati katolicizmusra nevelést is feladatának tekintette. Szintén katolikus keretszervezet volt az Országos Katolikus Főiskolai Diákszövetség. Ide tartozott a Szent Imre Kör, a Reg- num Marianum, az Egyetemi Mária Kongregáció stb. Régebbi keletű keretszervezet volt a MEFHOSZ, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége, külön részleggel a határon túlról érkezett diákok számára. Felekezeti alapon szerveződött 1919-ben a Magyar Izraelita Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Egyesülete és a Magyar Protestáns Diákszövetség (1922). Ezek egy része, mint pl. az Emericana, saját menzát működtetett, de fenntartottak ilyeneket a protestáns intemátusok és más kollégiumok is. A Mensa Academica közvetlenül az egyetem rektorához tartozott. Az egyetemi kollégiumok közül megemlítendő az Eötvös Kollégium, a főleg katolikusokat befogadó Szent Imre Kollégium, illetve az 1922- ben megnyílt Horthy Miklós Kollégium. Ez utóbbi a Budaörsi úti laktanyában kapott helyet, 2 SE Levéltára 1/b OTK Dékáni Hivatal iratai 1597/1921-22. sz. 3 Az adatokat közli Pölöskei Ferenc az Eötvös Loránd Tudományegyetem története 1635-2002. (szerk.: Szögi László) Bp. 2003. c. könyv 289. oldalán. * Idézi Győry Tibor: Az Orvostudományi Kar története 1770-1935. Budapest, 1936. 758. old. 5 Magyar Orvosok Nemzeti Egyesülete. 6
