A selmecbányai m. kir. Bányászati és Erdészeti Főiskola programja, 1917 (10750)

I. Fejezet. A főiskola szervezete a jelenben

178

alakulásától kezdve, a saját erejéből bérelt egy szobát a beteg hallgatók számára, azt ellátta a szükséges bútorzattal és felszereléssel, fizette az ápolónőket és a betegeket ellátta élelemmel, tehát a Segélyző Egyletre csupán a gyógyszertári és orvosi költségek hárultak. A Nőegylet azonban szűkös jövedelméből nem bírta a magára vállalt terheket tovább viselni és legcélszerűbbnek tartotta vagyonát az eredeti rendeltetés kikötése mellett a Segélyző Egyletnek átadni. A Segélyző Egylet az 1884. év május 25-én tartott közgyűlésén az adományt köszönettel fogadta és a Nőegylet kikötésének teljesítésére kötelező Ígéretet tett. Ettől az időtől fogva azután a kórházi ápolásra szoruló hallgatók gyógyítása olyan megoldást nyert, hogy régebben a kincstári bányászkórházban, azután a városi kórházban egy betegszoba állott a beteg hallgatók rendelkezésére, a felmerülő ápolási költségeket a Segélyző Egylet előlegzete, illetve a szegénysorsú hallgatóknak egészben, esetleg csak részben fedezte. Az egyesületnek saját bútoraival, fehérneműivel és egyéb szükséges kellékekkel felszerelt betegszobája jelenleg is a helybeli városi kórházban van, ahol a kórházi ápolásra szoruló főiskolai hallgatók — a szegények a Segélyző Egylet számlájára — szakszerű ápolásban részesülhetnek.

Az 1900. évben jutott a Segélyző Egyesület annak a 2000 koronának a birtokába, amelyet néhai Goldbrunner Sándor, Selmec- és Bélabánya sz. kir. város volt főispánja, az 1898. év augusztus 22-én kelt végrendeletében alapítványként a Segélyző Egyletnek hagyományozott azzal a céllal, hogy annak kamataiból olyan bányászati főiskolai hallgatók segélyeztessenek, akik Selmecbánya sz. kir. városába illetőséggel bíró bányász szülőktől származnak és segélyre szorulnak. Ez az alapítvány — amelyről más helyen is szólunk — a Segélyző Egylet egyéb vagyonától elkülönítve kezeltetik; nagysága az 1916. év január 1-én 3227'91 koronára rúgott.

,A felsoroltakon kívül még a következő felemlítésre méltó adományokban részesült a Segélyző Egylet:

a) az 1874. évben báró Mednyánszky Dénes főbányagróf 1 darab 100 forintos szőlődézsmaváltsági kötvényt ajándékozott;