A selmecbányai m. kir. Bányászati és Erdészeti Főiskola programja, 1904-1905 (S/1974)

Nyolcadik rész. A főiskola hallgatósága körében fennálló egyesületek

Nyolczadik rész. A főiskola hallgatósága körében fennálló egyesületek. A főiskolán ez idő szerint fennálló egyesületek a követ­kezők: 1. a segélyző-egyesület; 2. az ifjúsági kör; 3. az athlela- klub: 4. a felvidéki kör; 5. az erdélyi kör; 6. a bánáti kör: 7. a szepesi kör: 8. a dunántúli kör. Ezek közül különös figyelmet érdemelnek: 1. A segélyző-egyesület. Ez az egyesület 1870. évben alakult és a beteg főiskolai hallgatók segélyezését czélzó »Aka­demischer Kranken-Unterstützungsverein«-ból fejlődött. Az egyesület alapszabályai szerint az egyesület czélja: a főiskola szűkölködő hallgatóit készpénzzel vagy más módon, különösen betegségük esetében gyógyszerek és ápolási költsé­gek fedezése által segélyezni. A főiskolai rendszabályok értel­mében minden egyes hallgató köteles a főiskolára való felvé­tele alkalmával a segélyegyesület javára 10 K tagsági dijat lefizetni. A segélyző-egyesület 1875. óta a városi orvosok közül egy segélyegyesületi orvost is választ évi 400 K tiszteletdíjjal. Az egyesület elnöke a szabályok értelmében csak főiskolai tanár lehet, a ki egyúttal az egyesület vagyonát is kezeli. A segélyző-egyesület elnökei a következő főiskolai tanárok voltak: 1871. Faller Gusztáv, in. kir. bányatanácsos; 1876. dr Schenek István, m. kir. főbányatanácsos; 1881. Sóltz Gyula, m. kir. főerdőtanácsos; 1891. dr. Fodor László, m. kir. bánya- tanácsos; 1898. Faller Károly m. kir. bányatanácsos; 1900 Pauer János, rendkívüli tanár. Az elnökök fáradhatatlan buzgó tevékenysége folytán az egyesület vagyona következőképen szaporodott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom