Evangélikus kereskedelmi középiskola, Rozsnyó, 1939

pel. Az 1804/5. tanév megkezdése előtt az egyházi közgyűlés már tantárgyfelosztással, sőt tankönyvek bevezetésének kérdésével is foglalkozik. Nagyon érdekes a Farkas András rektor által ebben a korszakban készített Tanterv. Ebből kiviláglik, hogy a fent* említett tárgyakon kívül összesen osztályonkint átlag heti 20 órában a szépírás, földrajz, testtan, mennyiségtan, magyar és egyetemes történelem, logika, pszichológia, sőt a magyar nyelv is rendes tárgyként szerepelt.

1807-ben II. József alkotmányellenes intézkedéseinek visszahatásaként a tiszai ev. egyházkerület a magyar nyelv és irodalom ápolására hivatott tanszék felállítását határozta el, erre a célra 11,000 frt-ot gyűjtött, s ezt a tanszéket a rozsnyói iskolához kötötte. Ezzel a ténnyel a rozsnyói latin iskola.kerületi „nemzeti“ iskolává változott át, minthogy az anyagi hozzájárulás fejében a kerületnek is megfelelő beleszólási jogot biztosítottak. Ugyanekkor behozzák a tantárgy szerinti tanítást, s rendes tárgyként az említetteken kívül az ékesszólástant, fizikát, geometriát és görög nyelvet.

Az intézetnek még mindig nem volt megfelelő épülete, nem tudjuk, hogy a XVIII. sz. végéig hol volt elhelyezve. Megfelelő épület létesítésére csak 1818-ban került sor, amidőn a rozsnyói egyház és lelkes pártfogóinak kegyes adományai lehetővé tették hogy ezen az égető szükségen is segítsenek. A mondott időben tették le a mostani gimnáziumi épület alapkövét. Egyik szárnyát egy év múlva már használatba is vették. 1824-ben folytatták az építkezést, s 1862-ben befejezték.

A kolera évében, 1831-ben, fordul elő először a „gimnázium“ elnevezése.

A 48'49-i szabadságharcok alatt az épület katonai beszállásolás céljaira szolgált. A tanárok és tanulók sokan együttesen nagy számban vettek részt ezekben a harcokban, és sokan áldozták fel életüket és vérüket a haza oltárán.

1851-ig megfelelt a maga feladatának a hatosztályú kerületi nemzeti gimnázium. A magyar középiskolákra ebben az évben ráerőszakolt „Entwurf“ súlyos helyzet elé állította a gimnáziumot, mert az Entwurf csak négy- és nyolcosztályú gimnáziumot ismert el, s a nyilvánossági jogot ahhoz a föltételhez kötötte, hogy az intézet e tanügyi rendelet rendelkezései értelmében szervezkedjék. E rendelet szerint az összes középiskolák állami vezetés alá kerülnek. Amely intézetben nincs meg a képesség vagy akarat arra, hogy ezt a normát kövesse, az vagy elveszti nyilvánossági jogát, vagy megszűnik létezni. E rendelet semmibevevése az intézet halálát jelentette volna.

21