Evangélikus főgymnasium, Rozsnyó, 1914
8. fi tanítás eredménye. A tanítás a háborús viszonyok következtében az egyházi főhatóság által jóváhagyott redukált tanterv és utasítások szerint a vallás- és közoktatásügyi minisztérium, illetve az egyházi főhatóság által approbált tankönyvek alapján történt. Csupán a mennyiségtannál tettünk kivételt, amennyiben e tárgyban folytattuk a mathematikai reformtanitást. Az eredmény általában véve jó volt A II., IV. és Vili. osztályban egy tanuló sem kapott elégtelen osztályzatot. A komoly idők a tanulókban is a szokottnál nagyobb szorgalmat váltottak ki. Részletesen beszámol erről az értesítő végén található érdemsorozat és statisztikai kimutatás. A rendes tárgyakon kívül oktatást nyertek a tanulók a szabadkézi rajzban és zenében, a VII. osztály tanulói az egészségtanban. Kellő gondot fordítottunk az önképzésre. Ennek szolgálatában állott első sorban a Petőfi-önképzőkör, ahol nemcsak szavalásban és vitatkozásban gyakorolták magukat a tagok, hanem szépirodalmi és tudományos müvek Írásával fejlesztették Ízlésüket és mélyítették tudásukat. Az önképzést támogatta aránylag gazdag ifjúsági könyvtárunk, valamint a naponkinti olvasó órák látogatása, amikor több napilap és folyóirat állott a felső négy osztály tanulóinak rendelkezésére. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1914. évi 126756. sz. rendeletével az 1914/15. tanévre Jurkovich Emil besztercebányai tankerületi királyi főigazgatót küldte ki miniszteri megbízottul, melynek alapján f. évi december 14—17. napjain látogatta intézetünket. Résztvett a tanítási órákon, megvizsgálta az intézet épületét és felszerelését, az irodai ügykezelést, a tanulók írásbeli dolgozatait és rajzait, meglátogatta a konviktust. A tapasztaltak megbeszélése végett december 17-én értekezletet tartott, melyen előadta észleleteit, kívánságait és kijelentette, hogy az intézetben a munka a rendkívüli viszonyok mellett is rendben folyt kielégítő eredménnyel. Eme kijelentését hálás köszönettel vesszük, mert szakértő megbecsülését látjuk benne hazafias nehéz munkánknak, melyet e háborús időkben fáradtságot nem ismerő kitartással végeztünk. 50
