Evangélikus főgymnasium, Rozsnyó, 1909
való elnöke, állandóan magához kötötte az ifjak szivét. Így sikerült a tanulóknak valódi vezető mentorává lennie erkölcsi életük irányításában. Törköly János Rimaszombatban született 1853. junius 28-án. Atyja néhai Törköly József szabómester, anyja bold. Kalmarics Zsuzsánna volt. Szüleit már gyermekkorában vesztette el, úgyhogy ezentu1 legnagyobbrészt saját szorgalmával tartotta fenn magát, miközben azonban nagy segítségére volt bátyja, József is, — jelenleg rimaszombati igazgató-tanitó, aki valóságos önfeláldozással tanította és neveltette árván maradt testvéreit. Az elemi iskolát és a gimnázium első hat osztályát Rimaszombatban, az egyesült protestáns főgimnáziumban, végezte. Majd az eperjesi ág. h. ev. Kollégium főgimnáziumába ment, ahol a hetedik és nyolcadik osztály elvégzése után 1874. julius 5-én érettségi vizsgálatot tett. Tanárai, a nevezett kollégiumnak mindmegannyi büszkeségei: Hazslinszky Frigyes kolégiumi igazgató, Vandrák András, Ludmann Ottó, Herfurth József és Flórián Jakab voltak, akikről gyakorta hálás gyermeki szeretettel és elismeréssel emlékezett meg, példát mutatva ezzel embertársainak és a tanuló rfjuságnak, mikép kell tanítói emlékével együtt hálás kegyelettel megőriznie szivében az iskoláknak, mint intézetnek emlékezetét is, amelynek egész műveltségét köszöni. A theológiát is Eperjesen végezte 1874-1877-ig, amely időben Dessewffy Tamásnál nevelő volt. A candidaticumot, vagyis lelkészi vizsgát, Iglón tette le 1877 augusztus 20-án. A lelkészi vizsga után azonnal két meghívást kapott. Az egyikben Czékus István tiszakerületi evangélikus szuperintendens és rozsnyói lelkész magához hivta káplánnak, a másik Gömörpanyitra rendes lelkésznek szólott. S miután 1877. november 18-án a gömörpanyiti egyház tényleg megválasztotta lelkészének, ő ezt az állandó otthont biztositó állást foglalta el, amelyben Czékus István szuperintendens őt Hoznék Náthán főesperes és Baltazár Antal betléri lelkész segédletével ugyanazon év december 11-én felszentelte. Gömörpanyiton 1877. dec. elejétől, 1897 augusztus végéig, tehát — egy negyedév leszámításával — húsz esztendeig lelkészkedett. Ez minden esetre oly hosszú idő, hogy nem múlhatott el nyom nélkül sem a lelkész, sem a hívek fölött. Hogy egyházához szeretettel ragaszkodott, mutatja az, hogy, —• amidőn 1897 julius 25-én, 18 pályázó közül egyhangúlag megválasztották a rozsnyói evang. főgimnáziumhoz vallástanárnak —, nagyon nehezen tudott megválni azoktól, akikhez közel húsz évi öröm és bánat változatos eseményei 4
