Evangélikus főgymnasium, Rozsnyó, 1906
mai alakulatát s a bennük előforduló természeti jelenségeket igazán megérthessük, meg kell vizsgálnunk, hogy milyen közetek alkotják annak talaját és a környező hegyeket s e kőzetek a földtörténetének milyen korsyakaiból szzrmaznak ; továbbá pedig, hogy milyen erők és miképpen működtek a földkéreg e kis területén a különböző korszakokban, vagyis az előbibek alapján körvonaloznunk kell legalább rövid vonásokban a medence kialakulásának történetét. A kőzetek milyenségének és minőségének, továbbá korának tárgyalásánál Dr. Schaffarzik Ferenc, Dr. Bäck Hugó, Gesel Sándor, Reguly Jenő és Acker Viktor magyar geológusok legújabb felvételeit veszem alapul, mely felvételek a Magy. kir. Földtani lintézet 1903, 1904 és 1905. évi jelentéseiben s a Math, és Természettudományi Értesiő huszonkettedik kötetében foglaltatnak. Végül figyelembe vettem még Kiss V. Manónak a Földtani Közlöny XXX-ik kötetében megjelent dolgozatát. A medence talaját törmelék kőzetek alkotják, még pedig egymásra váltakozva települt sárga agyag, homok és kavics rétegek, melyekben a környék összes kőzeteinek darabjai megtalálhatók. Leggyakoribbak azonban az északi oldal hegységeinek kőzetdarabjai, melyek néha tetemes nagyok, mint ezt a Rozsnyóról a Telepre vezető ut mellett a szemináriumi kert alatt lehet látni. E kőzetek lerakodásának korát dr. Böck Hugó a Pliocen végére helyezi s mig a medence északi szélén a környező hegységet alkotó kőzetekre települnek, addig a medence közepén és déli szélén különböző szinü, majd homokos, majd meszes werfeni palákat és kagylós meszeket borítanak, a milyenekből a medencében levő már említett két kiemelkedés, a Nyerges és Kápolna tető is állanak és a milyenek a Genes és Csermosnya patak völgyében is több helyen fel vannak tárva, a hol a viz az üledéket már elmosta. A Nyerges hegynek délkeleti, a vasúti állomással szemben fekvő tövét, §
