Evangélikus főgymnasium, Rozsnyó, 1906
csodálkozni azoknak a hatalmas forrásoknak létezésén sem, melyek a hegy oldalában 1200 m. tengerszin feletti magasságban bugyognak fel néha kisebb, néha nagyobb viz- bőséggel a szerint, hogy a megelőző időkben mekkora volt a csapadékviz mennyisége. A medence déli oldalán helyet foglaló két nagy fen- sikon nem találunk kiemelkedő gerinceket és csúcsokat, de találunk katlanszerü nagy mélyedéseket, dolinákat és lapos fentérségeket. Ennek magyarázata egyrészt az, hogy rajtuk nagyobb gyűrődés vagy vetődés nem történt, másrészt pedig, hogy anyaguk mészkő, mely vízben oldódik és a melyeknek mélyebb rétegeiben a lecsuszamlás alkalmával repedések és üregek képződtek. Ennek folytán a felületre kerülő vizek csakhamar eltűntek a mélyebb rétegek repedéseiben és üregeiben, azokat folytonosan tágítva, mig létrejöttek a hatalmas barlangok, a milyeneket a fensikokon több helyen találunk s melyek közül legismeretesebb az aggteleki barlang. Ha a hatalmasabb földalatti üregek boltozata beszakadt, a felületen a már említett katlanszerü mélyedések képződtek ki, melyek közül némelyikben a mélységben lefutó patak vize felgyülemlett tavat alkotva mindaddig, mig uj utat nem tört magának valamerre. Ilyen tó ma Szilice község határában a Gyökérréti tó. A leszakadások szélein peidig megnyíltak néhol a földalatti üregek bejáratai, mint ezt az aggteleki, de még szebben a szilicei barlang bejáratánál látjuk. Ez utóbbi valósággal elragadja szépségével a kirándulót. A hosszúkás, négyszögalakban egyenes sziklafalak mentén leszakadt terület délnyugati végében 40 m. magas sziklafal alatt találjuk a nyílást, mely egy hatalmas üregbe vezet, melynek mélyéből oly hideg légáramlat tódul fel, hogy a belé kerülő csapadék vizet jéggé fagyasztja, úgy, hogy az üreg fenekét állandóan vastag jégréteg borítja. Sajnos, hogy az üreg folytatását ez idő szerint még 17
