Evangélikus főgymnasium, Rozsnyó, 1906

Ez a tó azonban nem sokáig boríthatta a medencét, mert csakhamar megmozdul ismét a környék talaja s létre jönnek az észak-déli irányú repedések, melyekből az idők folyamán kialakulnak a ma is látható ilyen irányú szép völgyek. Ilyen repedésből létre jöttnek tekinthető az Aji, Szádellői és a Sajóvölgy. Minket ez utóbbi érdekel közelebbről ez alkalommal mert ez szeli át medencénket majdnem a közepén.

E repedés által válik el egymástól egyrészt a szilicei és pelsüci fensik és ez szakítja el a Kálváriát és a többi hegyeket az Ivágyótól. E repedésnek Rozsnyó és Pelsűc közti szakaszán folyik le lassan-lassan a beltó vize és e repedésben indul meg a Sajó, valószínűleg azokból a hatalmas jégárakból véve eredetét, melyek a Diluviumban a Magas Tátrát és a környékén levő hegyeket borították.

A beltó vizének lefolyása után a medence fenekén nagy mocsarak maradtak vissza, melyekről különösen a Genes patak völgyében levő lignit telep tanúskodik. Később azonban ezek a mocsarak is eltűnnek s a medence talaját azóta csak a rajta keresztül futó vizek formálják, sok helyen elmosva a hatalmas üledék réteget, melyet a beltóba ömlött vizek a hegyekből lesodortak s a tó fenekén leraktak. A Sajó, Genes és Csermosnya ma már néhol az alsó Triász rétegeken folynak a mint ezt például a Sajó medrében a Nyerges alatt láthatni igen szépen. A beltavi üledék leginkább a Rozsnyó és Krasznahorkaváralja között elhúzódó és a Magos tetőtől védett domb sorban maradt meg. Ilyen beltavi üledéken épült Rozsnyó város is, a minek legékesebb bizonysága a talajában előforduló és hajdan bányászat tárgyát képezett törmelék arany, melyről kétséget kizárólag állíthatjuk, hogy a máig is Aranyvölgynek nevezett s a rozsnyói völgy egyik ágaként a Pozsáló alá felnyúló völgyből került oda. Azt mondhatná valaki, hogy lehordhatta e törmeléket a Drázus patak is. Ez állítás valótlanságát bizo15