Evangélikus főgymnasium, Rozsnyó, 1906

történetének régebbi korszakaiban milyen viszonyok uralkodtak területünkön arról nem tudunk semmit, az előbb említett körülmény azonban azt bizonyítja, hogy a hatalmas karbonkori tenger, mely a mai Európa területét Belgiumtól Oroszországig borította itt is hömpölygette hullámait s ennek lerakodásaiból származnak a tárgyalt kőzetek.

Medencénk kialakulásának története tehát ebben a korszaki an kezdődik, a melyben kezdetüket veszik egyszersmind a földkéreg nagy területeinek évezredes emelkédései is, melyek hatalmas szárazföldek képződésének vetik meg az alapját s a melyekkel kapcsolatosan nagyszerű sülyedések és gyűrődések mennek végbe a föld kéreg egyes helyén. A sülyedt vagy éppen kiemelkedett területeken nagy kiterjedésű buja, növény és állatvilágot létrehozó mocsaras területek képződtek, melyeknek növényzete szolgáltatta az anyagot az ebből a korszakból származó hatalmas kőszéntelepek létre jövéséhez. A gyűrődések pedig nagy hegységek alakjában torlaszolják fel a földkéreg régebbi kőzeteit, különösen a korszak vége felé.

Ilyen keletnyugati irányú gyűrődésnek eredménye nagyrészt a mai Gömör-Szepesi Érchegység is, mely medencénket észak felől szegélyezi. A gyűrődés által feltorlódott kőzetrétegekben nagy repedések képződnek, a melyeken keresztül a föld belső izzón folyó anyaga is feltolódik, átjárva és átalakítva a régebbi kőzeteket, néhol egészen a felületig. Ilyen vulkáni kitöréshez hasonlóan feltolódott lávatömegből képződött ki a leirt kvarcporfir és az ebből származó porfiroid. A kitörés helye a mai kvarcporfir tömzs helyén lehetett, a körülfekvő porfiroid pedig a szétömlő és a régebbi kőzetek közé benyomuló lávaanyagból veszi eredetét. Hogy a kiömlő kvarcporfir anyag idővel porfiroiddá alakult át, annak okát részint azokban a folyamatokban találhatjuk meg, illetőleg azokból magyarázhatjuk meg, melyek a régebbi kőzetekkel való

n