Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1905
12 különbözőkép téríttettek ki, a restebbek jobban, kevésbé a nagyobb sebességűek. Viszont, a mi elnyeletésüket és áthatoló képességüket illeti, ép a lassúbb sugarak abszorbeáltainak könnyebben és hatolhatnak át kevésbé az Útjukban álló közegeken át. Sebességük 1000 és 300000 kmter között váltakozik s igy egyes elemeik majdnem a fény sebességével haladnak tova. A y sugarak mindazon neves tulajdonságokkal bírnak, melyek által Röntgen x sugarai oly híresekké váltak. Átlátszatlan testeken áthatolnak, mágnes által utjokból nem téríttetnek ki, a mi viszont arra enged következtetni, hogy elektromos töltést vagy egyáltalában nem, vagy csak eszközeinkkel ki nem mutatható csekély quantumban visznek magukkal. Paschen kísérleteiből azt vitatja, hogy van töltésük és pedig negativ, úgy hogy nem is egyebek ezek, mint nagy sebességgel s igy igen csekély anyagi részecskével s kicsiny töltéssel haladó ß sugarak. Egyéb radioaktiv anyagok sugárnemei a rádium sugárzásától csak quantitative különböznek. Így poloniumról az a nézet uralkodik, hogy főkép « sugárzása van, thórium, uránium és aktimumban a y sugarak jelenléte bizonytalan s ha vannak is ilyenek, ezek nem oly áthatoló képességűek, mint a rádium ugyanezen sugárfaja. Újfajta sugarakat azonban egyik anyagnál sem észleltek. Szembetűnő tapasztalat az, hogy ez anyagok sugárzása rendkívül érzékeny a külső behatások iránt, igy a tórium, rádium sugárzására még a légáramlatnak is van befolyása. Rutheford ezt olykép magyarázza, hogy ezen anyagok még olyasvalamit is kibocsátanak, a mit a légáramlat magával képes ragadni s ennek a Rutheford által elnevezett „emanáció“-nak is van radioaktiv képessége. Ha ezen finom gázszerü emanáció a radioaktiv anyag mellett van, a sugárzás hathatósabb (mivel ez anyag maga is
