Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1905

9

szurokérc salakból mindössze néhány decigramm ilyen erősen radioaktiv anyagot előállitaniok, a mely chemiai reagensekkel megvizsgálva, atomsulyát megmérve, valóban uj anyagnak bizonyult.

Tulajdonképen az ércben három, erősen radioaktiv, anyag találtatott: azt az anyagot, mely minden szétbontás dacára folyton kisérte a bizmutot: polonium-nak, azt a mely ugyanily csökönyös módon a báriumsókhoz kapcsolódott : rádium-nak, és azt, melyet ugyanezen ércből nyert ritka földekben Debierne talált, aktinium-nak nevezték el.

Curie-ék kezdettől fogva a rádium sugárzási képességével voltak legjobban megelégedve ; aktivitása milliószor fölülmúlja az urániumét ; a feltalálók rádiumot csak sóalakban mint kristályos rádiumkloridot kapták, mig legújabban Coehn-nek sikerült elektrolitikus utón a szinrádiumot is előállítani.

A rádium tulajdonságai rendkívül sajátságosak. Ez a test nagy erővel szórja mindazon különféle sugarakat, melyek a légüres csőben és azon kívül keletkeznek. E kisugárzás foka elektroszkóppal mérhető ; u. i. a töltött elektroszkóp lemezei, ha reájuk rádium sugarak vezettetnek, összeesnek (a levegő az elektromosság vezetője lett s az elektroszkóp töltését a környezetbe elvezette.) A radioaktiv képesség mértéke függ azon gyorsaságtól, melylyel ez a kisülés végbe megy. A néhány méternyi távolban elhelyezett elektroszkóp néhány centigramm rádiumsóval még 5—6 cm. vastag üvegfalon át is közömbösíthető volt.

A közelségében levő fotográfiái lemez csaknem azonnal megérzi a rádium közellétét. Rádiumot tartalmazó edény nyomban megtelik pozitív elektromossággal s ha az üvegen csekély sérülés, pl. karcolás van, a sértett helyen elektromos szikra jelenik meg, az edény a túlságosan töltött leydeni palack módjára szétesik és az elektromos szikra az üvegedényt tartó ujjakba megy át. A rádium folytonosan