Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1903

o

egyházunkat mindig. Isten kegyelmén kívül, a mely mentő és fenntartó isteni-erő gyanánt él és hat köztünk, önmaga erejére utalva kénytelen volt a legszíikségesb anyagi eszközöket is nélkülözni időnként. Hitteljes fohász és áldozatkész munka azonban tudta a gondhegyeket eltávolítani, a külpusztúlás romjain is tudott új életet támasztani s szegényesen bár, de minidg tisztességesen tudta sokoldalú hivatását betölteni. Nehémiás népének sorsa és munkája nyilatkoztának 4 százados életsorsában. A munka eszközével egyik s a védfegyverrel másik kezében építette, védte szent Jeruzsálemé falait s »a mi Istenünk hadakozik érettünk« lángoló hitével fogott fel minden csapást, legyőzött minden akadályt s mély sebek közt, égető kínok közt is tudott a szabadító Istennek Halleluját zengeni. Ott pedig, a hol minden erőfeszítés hasztalan volt, elégtelennek mutatkozék a közerő: segítőtársakat küldött az Úr, ihletett férfiak és nők nagy számában, kik a rideg kötelesség korlátain messze túl meghozták hagyományaikban és alapítványaikban a kellett élő köveket, az intézmények szükségelte anyagi erőt.

Isten szent akarata által jelölt és égi kegyelmével egyengetett ezen régi ösvénye közegyházunknak rögös, nehéz útja volt ezen régi egyháznak és főgimnáziumának is. Hazai egyházunk ezen kezdettől fénytelepe folytonos védekezéssel és áldozattal tartotta fenn magát. Szellemi háztartását magasb és szélesb körben kezdettől kezelte. Arany kalászt termő mezeje mellett termő fákat nevelő kerteket is rendezett be és fenntartott. Család lényegét képező egyházatyák mellett egyházanyákat is alsóbb és felsőbb iskolákban állított.

S az elmúlt sötét századok pusztító viharai ezt sem kímélték meg. Oltári és katedrái papjai száműzettek. Oltári kincsei elidegeníttettek. Intézetei beszüntettelek. S

mégis

...........feltámadt. Isten kegyelme és híveinek szer

etete, által él.

Éljen továbbra is! Kövesse mindenkor a nagy próféta tanácsát! Tudakozza a régi ösvényeket! Lássa az utat, a melyen járnia kell, hogy legyen nyugalma lelkének!

Az a próféta nevezte régi ösvény, régi út: a hazai mártír egyháznak 4 százados útja vérmezőkön is hithű-