Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1899
14 ben vagy nagy hidegben a tóga fölött köpenyt viselhettek, de azt magasrangú személy megjelenésekor le kellett vetni.1 Minthogy csak ünnepi öltönyükben, a tógában, jelenhettek meg s ez a nyári hőségben nagyon alkalmatlan volt, azért a kényelemszeretők inkább el sem mentek a színházba.2 Ez ünnepeken adták elő Terentiusnak nehány darabját. így az Andriát M. Fulvius és M. Glabrio aediles curules rendezte játékokon, 163-ban Kr. sz. e. Eunuchust L. Posthumius Albinus és L. Cornelius Merula aedilesek idejében, Heautont 160-ban, a mikor L. Cornelius Lentulus és L. Valerius Flaccus rendezte a játékokat s Hecyrat Julius Caesar és Cn. Cornelius Dolobella aedilsége idejében. 20. Sue// Cerea/es3 április 12—19-ig Ceres tiszteletére. Kezdetben tréfás játékokat rendeztek, a mennyiben olyan rókákat üldöztek, melyeknek a farkára tüzes üszők volt erősítve. Később nagyszabású circusi előadásokat tartottak több napon keresztül. Minthogy e játékok egész napokat töltöttek be, déltájban szünetet tartottak, mely alatt a patricusok a plebset megvendégelték. A rabszolgák ételkosarakat és óriási tálakat mindenfelé körülhordoztak, vagy jegyeket osztottak ki ételekre és italokra való utalványnyal. Minthogy az ünnepek több napig tartottak, egész napot is kizárólag közlakomára fordítottak, a mi a népnek a circusi játékok iránt való szenvedélyét még inkább szította (panem et circenses!). Minthogy ez ünnepeknek fénypontját a circusi játékok képezték, azért ezeket circensesnek is nevezték.4 21. pari/ia v. pa/ilia5 április 21-én, Pales tiszteiére. Ez ünnepet Róma alapításának évfordulóján a pásztorünnepek ősi szokása szerint ülték meg. Az istennőnek !■ Suet. Claud, 6 Quin et spectaculis advenienti assurgere et lacernas deponere solebat. 2. Juv. XI, 203. 3. Ovid. Fast. IV. 393, — Tac. Ann. XU. 41. — Tac. Hist. ii. 55. 4. Tacit. Ann. XV. 53. Tandem statuere circensium ludorum die, qui Cereri celebratur, exsequi destinata . . . Tacit. Ann. XV. 74. Utque circensium Cerealium ludicrum pluribus equorum cursibus celebraretur . . . 5- Ovid. Fast. ív. 721. — Tibul. ii. 5.
