Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1899
12 ment az egész pálya hosszában.1 Az aediles curules, kik a játékokat rendezték, díszöltönyükben elül mentek. Utánuk hosszú menetben zene és más kíséret volt, köztük egy sereg cliens fehér tógában. Ezek azon gyönyörűen díszített drága kocsit kísérték, melyen az istenek képeit vitték. A menetet számos papi és vallási testület zárta be. A körmenet szertartását a legpontosabban s a legszigorúbban kellett betartani, mert a legcsekélyebb hiba az egész ünnepet érvénytelenné tehette s akkor a játékokat elül kellett kezdeni. Mikor a menet a circusba ért, az egybegyült tömeg felállással, tapsokkal és tetszésnyilvánításokkal fogadta s az istennőnek, kinek tiszteletére az ünnepélyt rendezték, örömmel és lelkesedéssel tapsoltak, mintegy megköszönve neki eme napot, hogy a játékok iránti szenvedélyüket némileg csillapította. A nézők az ünnep tiszteletére fehér tógába voltak öltözve, később fejükön koszorúval.2 A circusjátékok is, mint a többiek, a századok folyamán sokat nyertek az időtartam, a változatosság s a pompás kiállítás tekintetében. Míg a Megalesiákon eleinte csak egy napig tartottak a játékok, később — különösen a császárság korában — hat napig szórakozott a nép a versenyekben s a színi játékokban. A futtatás megkezdésére a játék rendezője — az aedilis curulis — adta meg a jelt azzal, hogy fehér kendőt (mappa) dobott a pályára. Győztesnek azt tekintették, ki hétszeres pályafutás (spina) után elsőnek ért a bekrétázott zsinórhoz (alba linea.) A legfőbbek valának minden időben a kocsiversenyek. A kocsik kétkerekűek, kicsinyek, könnyűek voltak ; alakjuk hátúi nyitott félkör. A futtatás két- és négyfogatú (bigae, quadrigae) kocsikkal történt, mindegyik fogatnak más-más színe volt. Régebben magok a polgárok is resztvettek e versenyekben, a mennyiben részint fogataik és rabszolgáik szerepeltek e játékokban, részint magok hajtották a kocsikat a versenytéren s ha 1- Cic. ad Attic. XIII. 44. 1. — Suet. August. 16. 2- Suet. August. 58. Plebs spectacula frequens et laureata.