Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1898
8 kibékülésének, a 67-es kiegyezésnek, a benső valóságot, az igazi erkölcsi erőt ?! Hisz koronáztatása napjától, 1867 junius S-dikától kezdve egészen a mienk lett, akkor lett csak igazán nagyasszonyunkká. Ez után következtek a gödöllői szép napok, ahol a magyar társadalom akkori előkelőségeinek élén Magyarország királynéja fejedelmi kedvteléssel űzte a vadat. De abban a gödöllői kastélyban folyt le az az örökké emlékezetes jelenet is, a melyet Fáik Miksától, a királyné felolvasójától tudtunk meg. Erzsébet királyné és gyermekei előtt olvasta föl Horváth Mihály történeti művéből a magyar szabadságharcz lefolyását. A nagy tragédiának megrázó, végső jelenetei annyira meghatották a királyné mélyen érző szívót, hogy szép szemei könybe lábbadtak. — Ez a jelenet meg van örökítve képben is, de meg van örökítve a magyar nemzet szivében is. Örömmel is időzött hű magyar népe között, részt vett bánatában, részt örömében; vigasztalókig bánatában, búzdítólag és erősítőleg örömében. Midőn a haza bölcse, Deák Ferencz koporsója körül 1876-ban gyászba borúit a magyar nemzet, ott volt, velünk együtt gyászolt, velünk együtt könyezett a nagy királyné is. Rónay Jáczint, 0 fensége Mária Valéria főherczegnő nevelője, meg nem jelent napló- töredékeiben így beszél :
