Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1895

A. rozsnyói ág. hitV. eV. főgymnasium története.

BEVEZETÉS.

Hogy az intézet történetének egyes, különösen régibb mozzanatai világosak legyenek, szükségesnek tartom a város s lakosairól megemlékezni s a reformatiónak Rozsnyón való elterjedését rövid vonásokban megemlíteni.

Rozsnyó ősrégi bányásztelepitvény, melynek lakosai még a 17-ik század közepén is túlnyomó részben németek voltak. Bartholomaeidesz gvanitása szerint a régi jazigok és quadok e helyen is űztek bányászatot. Városunkat, mint királyi birtokot III. Endre 1291-ben ajándékozta az esztergomi érsekségnek. I. Lajos- Rozsnyót városi jogokkal ruházta fel, melyekhez tartoztak: a lelkész- és biróválasztás, vásártartás, egyházi kegyúri jog és vámmentesség. E kiváltságok az esztergomi érsektől is elismerést nyertek. A bányavárosok kiváltságai voltak ezek s Rozsnyó a 7 bányaváros szövetkezetéhez tartozott, rangra nézve a 6.1) Jelenleg rendezett tanácsú város. A lakosok még 1G55 körül túlnyomó részben németek voltak, kiknek nyelve a szomszéd Dobsinán ma is használt németségtől keveset különbözött; több kifejezést csak a dobsinai németek tudnak megérteni.2) A lakosok száma folytonos harczok és gyakori ragályok daczára3) mindig meghaladta a 3000-et, jelenleg kerekszámban 5000.

') Mikulik „Magyar kis városi élet“ 6. lap: Gölniczbánya, Szomolnok, Rudobánya, Jászó, Telkibánya, Rozsnyó és Igló.

2) Lásd. u. o. 26. lapon.

3) 1644-ben az elhaltak száma 464 (csak decz. havában 139). 1645-ben 1273 (aug. 22-én 14-en, szept. 9-én 23-an). Anno 1710 Isten látogatásának ostora pestises nyavalyák által szegény városunkban beszállván, lakosaink közül Rro 2025 személyek holtanak meg. (Mikulik idézett műve).

í*